Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 21. (Budapest 1924)

Filarszky, N.: Újabb adatok a Chara crinita Wallr. mindkét ivarának magyarországi elterjedéséhez

2Dr. KILAliSZKY NANDOK Biidosto" jelzessel talaltam, es mely az elozo evben Solt-Vadkert videkere iranyitotta kutatasomat, szinten a „Kis Biid6s-to

a-ban gyiijtetett, miutan a „Nagy Biid6s-t6"-ban sem 1922., sem 1923. nyaran Chard-t nem lehetett latni. Tovabb haladva egy kis nevtelen tavacskahoz ertiink, amely csak nehany szaz lepesnyirc fekszik a ,,Zikla puszta"-tol es a „Kis Biidos-to" hossziira elnyulo medenczejenek deli, legszelesebb reszetol egyenesen deli iranyban. Az egesz, igen sekelyvizii tavacskat szep zold, sehol meg nem szakitott gyep boritotta, melyet csaknem tisztan cf- es $-ivani, de mar tulerett Chara mnzte-telepek keverten alkottak. A mar apadofelben levo viz tiikret sok helyen habszeru feher foltok tarkitottak; kozelebbrol vizsgalva a dolgot, lattuk, hogy e foltok valoban siirii habos viztol szarmaztak, mely a viz szineig emelkedo Chara-telepek tomenytelen bokrocskai kozott mintegy mcgrekedt. Az egcsz tavacskat valosagos lug, szappanos viz toltotte meg, a mirol keziink es hibunk bore is tanusagot tett, midon vagy feloraig tarto ossze-vissza gazolasunk utan gazdag zsakmannyal a szaraz partra leptiink. A nevtelen tavacskat „Liigos to" nevvel jcleztem jegyzeteimben gyiijtesiink termohelyenek pontosabb megjelolese czeljabol. A kovetkezo napot, julius 14 et az elozo evben is atkutatott „Hosszu viz"-nek szantuk ; ezuttal azonban a szep nagy tonak foleg eszaki felet vettem behatobb kutatas ala, a hol az elozo evben meg nem jartam. Itt is ep ugy, mint a to nagyobb, deli reszeben, helyenkent terjedelmes oadas foglalja el a tomedenczet, azonban ugy a to kozepso resze, mint tobb parti reszlete teljesen mentes a nadtol es Cyperaceaktol s ezeken a szabad, tiszta viztiikrii helyeken aztan csaknem kizarolag cT- es 9

_

i

vari

'

1 Ohara crinita-ielepek vonjak be nagy, terjedelmes siiriin osszefiiggo gyepben a a to feneket. A tonak kozepso, melyebb reszeiben a C%ara-telepek tetemes magassagot ernek el, itt-ott fotengelyiik es mellektengelyeik 60 cm. magasak, mig a to szelen, a sekely parti vizben csak nehany cm. magasra nonek, bar vannak itt is a kis alacsony gyepecskek kozott olyanok, melyeknek tengelyei a fenekre csepiilve 20—40 cm. hosszuak. Ha az egyes bokroeskaknak pusztan csak a kiilso alakjat, tengelyeik valtozo magassagat vennok tekintetbe, a kiilonbozo alakoknak egesz sorat lehetne itt felallitani, de a tengelyek es sugarak, melleksugarak, sugarkak stb. szerkezetet, aranylagos fejlettseget tekintve, mindezck a nagyobb, nagy, magas, kisebb, kis cs alacsony telepek egy es ugyanazon formara vallanak, csak az igen apro, alacsony, csaknem torpe alakok, szerkezetiiket es egyes szerveiknek fejlettseget tekintve, mutatnak szembetiinobb kiilonbseget a tobbi itt uralkodo nagyobb telepektol. Ezeket az igen apro alakok;it a /". perpusilla NoanAT.-hez vagy a f. humilis MiG.-hoz lehetne vonni. nagy rcsziik val61>an f. hvnri!is-m\k is bizonyult, a lobbi kisebb 6s