Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 21. (Budapest 1924)

Filarszky, N.: Újabb adatok a Chara crinita Wallr. mindkét ivarának magyarországi elterjedéséhez

foliolis ultimis semper longior ; in nonnullis foliis etiam postremo internodio Jongior, rectus vel partim aut totum arcuato-inclinans, cellula inferiore longioi'e, cellula secunda multo breviore et tenuiore; in plantulis majoribus articulus ultimus omnium foliorum longissimus, bi- vel tricellularis. Foiiola tenua erecta cuspidata, in verticillis diversis varie longa, longissima in verticilio infimo, brevissima in verticillo postremo. Gorona stipularis in duabus seriebus valde evoluta, stipulae in supremis'vertieillis aculeis mox iongiores, mox breviores, in verticillis infimis semper breviores. Antlieridia magna, 610—725 u diametro. Oogonia 4-90—525 p longa et 320—335 p. lata, singula oriuntur. Oosporae nigrae, ellipticae sed paulum longiores quam latae, circa 406—435 /( longae ct 322 /t latae. ln lacubus ,,Sarkanyt6" et „Sosto" dietis prope Sarkeresztiir comit. Feher Hungariae. Chara crinita WALLK, f. stricta n. f. <? et 9Normalisan vagy gyerebben eiagazo 10—20 cm. niagas 0*5—1 nnn. vastag tengelyii, mereveu felallo novenykek: agaik mind feltiinoen rovidebbek a fotengelynel es tobbe-kevesbbe bozzasimulva szinten mereven egyenesen, parhuzamosan a (otengellyel novekednek felfele. Az also internodiumok atlag 2 cm. bosszuak, de lehetnek hosszabbak is, a felsok fokozatosan rovidiilnek, a Q^egy^lieken a esucs alatt mar esak 3 — 5 nun. hosszuak, a cf-egyeneken valamivel hosszabbak. A felso internodiumok suriin tiiskezettek, az alsokon a tiiskek gyerebben allanak, a legalsobb internodiumok inar csaknem teljesen tiisketlenek : a csoportosan eredo tiiskek vekonyak. iinomak, hegyes c-ellulose-csucaban vegzodnek es a felso iuternodiumokoji joval hosszabbak a lengely atmerojenel. A sugarak 5—6 mm. hosszuak es altalaban otcsomosak, a tengelytol igen hegyes szog alatt mereven, egyenesen elallanak es altalaban tomorebb orvoket alkoinak; az utolso 8—10 sugarorvbeu is a sugarak meg a rendes hosszusagot megtartva az egyik nodustol a niasik nodusig ernek es miutan a telepnek ebben a reszeben gyakran ineiH^ven meg a tengelyhez is simulnak, ilyen esetekhen a telep minden egyes tengelyenek a vege tobbe-kevesbbe tomott fiizerkehez husonlit. A sugarak egysejtii vegszelvenye allalaban hosszabb es vastagabb az utolso sugarcsomobol eredo sugiirkaknal es erosen befele hajlo. A sugarkak az also sugarnodusokon hosszahhak a sugarinternodiumoknal, a felso nodusokon oiyan hosszuak, vagy csak kevessel rovidebbek, iegrovidebbek a legutolso noduson; valamennyi vekony, keskeny, tobbe-kevesbbe hegyes csucsban vegzodik es mereven elall a sugartol. A melleksugarkoszoni felso soraban a melleksugarak joval hosszabbak, mint az also sorban, de rovidebbek a tiiskeknel, szinten linom hegyes tiialakuak. Az antheridiumok uagyok, atlag l)(>8 ft jitmerojiiek, ugy mint a rendszerint kisebb oogoniumok,