Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 21. (Budapest 1924)
Filarszky, N.: Újabb adatok a Chara crinita Wallr. mindkét ivarának magyarországi elterjedéséhez
melyik mas Ch. crmUa-forma. finom tiiskeinel; az egesz telep rideg merevseget nagy mertekben ezek az erds, a sugarkakkal csakncm egyezd tiiskek okozzak. A melleksugarkoszorri ketsoros, de igen kiildnbdzd fejlettsegu meg egy es ugyanazon egyen kiilonbozd nodusain is, a melleksugarak noimalisan paros szamban jutnak kifejlddesre a sugarak ket oldalan ; nehol a koszorii felsd soranak a tagjai. kdriilbeliil ketszer akkora hosszuak, mint az alsd sornak a tagjai, elallok, a sugarakhoz es a tengelyhez nem simulok, kdriilbeliil olyan alakuak es nagysaguak, mint a tiiskek; a koszoru also soranak tagjai pedig valamivel rdvidebbek es szinten elallok; mashol a koszorii mindket soranak a tagjai igen rdvidek, sdt oly kicsinyek is lehetnek, hogy alig kivehetdk, mint nernely felsd fiatal noduson. A cf-ivarii egyeneken tdbbnyire csak mint kis szemdlcsdk jutnak kifejlddesre; az also es itt-ott a kdzepsd nodusokon a melleksugarkoszoru csak egysoros es a legalso nodusokon, melycken a sugarak meg szinten keregtelenek, melleksugarak eg^ r altalaban nem talalhatok. A melleksugarak nagy valtozatossagat meg az is fokozza, hogy nehol, a hol csak mint aprd szemdlcsdk fejlddnek, kdzdttiik rneg egy harmadik, de hianyos sor is talalhato. Az egy-egy noduson 6—8 szamban fellepd sugarak csiicsukkal a tcngely fele hajlanak, vagyis ivcltek, rdvidek, atlag csak 0"5—0*8 cm. hosszuak s a tengely csricsa alatt meg rdvidebbek, csak a tcngcly kdzepe tajan az erdsebb oldalagakat viseld nodusokon hosszabbak, 1 cm. vagy meg valamivel hosszabbak, kdriilbelul felakkoriik, mint az itt hosszabb internddiumok; mig a tengelynek alsd es kdzepsd nddusain eredo sugarak egcszben veve szcp tiszta zdldsziniiek, a felsd nodusokon eredd sugarak legalabb felsd csucsresziikben feltiinden pirosasak, vdrhenyes sziniiek, akitr csak a Ch. ccratophylla sugarai. Van 2—3—4 kergezett tagjuk, a kercg sejtsorainak a szama 6; ha csak ket kergezett tagjuk van, a csupasz vegszelvenyuk 2—3 sejtu es alig rdvidebb, dc tdbbnyire meg valamivel hosszabb, mint az alatta levd kergezett sugartag; ha harom kergezett tagjuk van, a csupasz vegszelvenyiik rendszerint egysejtii, ritkabban ketsejtri s ez esetben hol hosszabb, hol rdvidebb a szomszedos kcrgezett tagnal; a ket- vagy haromsejtri vegszelvenynek also sejtje olyan vastag, mint rnaga a kergezett srrgar, a kdzepsd sejtje mar vekonyabb, a felsd vagy csiicssejtje pedig mtir joval vekonyabb kihcgyzett cellulosecsiicsban vegzddik es kdriilbeliil egyharmadaval rdvidebb mint az alatta levd sejt; az egysejtri vegszelveny mindenkor rdvidcbb az utolsd kergczett tagnal, de hosszabb es vastagabb az utolsd sugarcsomdbdl eredd sugiirkaknal. A ^-fertilis sugarakrrak rendszerint negy kergezett tagjuk van, a melyek kdzril harom termd, de vannak oly sugarak is, a melyeken csak harom tag kergezett es akkor vagy niind a harom tag, vagy csak az alsd ket tag termd ; vegszelvenyiik eppen olyan valtozatos fejlettsegii lehet, mint a
