Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 18. (Budapest 1921)

Vendl, M.: A muszári és sztanizsai aranybánya calcitjai

MUSZÁRI ÉS SZTANIZSAI CALOITOK . 191 Mért Számított 2181 2311 75° 17' 75° 22' 2131 0221 37° 34' 37° 41' 2131 4041 19° 28' 19° 33' 2131 3121 35° 35' 35° 36' 18. 49. 67. 20 18. 67. 49. 20 28° 30' 28° 28' 18" 18. 49. 67. 20 67. 49. 18. 20 84° 2' 84° 2'58" 18. 49. 67. 20 0. 29. 29. 10 16° 5' 16° 6' 10" A megvizsgált sztanizsai calcit a M agyarok-hegyi Pap (Popa) aranybányából származik. A sztanizsai Kolcz Szt. Háromság bánya rövid oszlopos, a (0112) — V&R és (1010) 00 R kombinácziójából álló calcitjait PRIMICS GYÖRGY

1 ismerteti az Erdélyi Értesitőben megjelent értekezésében. BUDAI JÓZSEF

2 is, ugyancsak az Erdélyi Értesitőben, említést tesz a sztanizsai calcitról, melyek szintén a (0112) — vagy a (0112) — Va R és (1010) 00 R kombinácziójának alakját mutatják. A Magyarok "hegyi Pap bányából származó calcitkristályok mészkövön ülnek pyrit társaságában; mind prizmás kifejlődésüek, de azért két csoportba oszthatók. Vannak rövid prizmás kristályok, melyek tetején a (0112) — l/zR látható és hosszú oszlopos kristályok, melyeket a (2131) R 3 skalenoeder tetőz be és melyek igen gyakran mind a két végükön kifejlettek (6. ábra). E kristályokon néha fellép az (5052)

5UR romboeder és mint keskeny csillogó lap tompítja a (2131) megfelelő éleit (7. ábra). A kristályok viztiszták, átlátszók, a lapok jól fejlettek, fényesek. A kristályok nagyságára nézve megjegyzendő, hogy a rövid oszlopos (1010) és (0112) kombinácziójából G. ábra. 7. ábra. 1 Erdélyi Értesítő, 1891. XVI. p. 129. 2 Erdélyi Értesítő, 1890. XV. p. 313.