Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 18. (Budapest 1921)

Vendl, M.: A muszári és sztanizsai aranybánya calcitjai

XVIII. ANNA I-KS MUSEI NATIONALIS HUNGARICI. 1920—21. A MUSZÁRI ÉS SZTANIZSAI ARANYBÁNYA CALCITJAI. Irta: DR. VENDL MÁRIA. (Hét ábrával.) A hunyadmegyei muszári és sztanizsai aranybányában az arany kisérő ásványai közé tartozik a calcit is, mely mind a két helyen igen szép kristályokban fordul elő. K caleitokból DR. ZIMÁNYI KÁROLY m. nemz. museumi osztályigazgató úr szép darabokat, gyűjtött, melyeket megvizsgálás céljából nekem adott át. SCHUMACHER

1 az erdélyi aranybányákról szóló munkájában ismerteti az arany kisérö ásványait s a muszári calcitokról is ad rövid ismertetést. Megemlíti, hogy a kristályok többnyire skalenoederes és romboederes kifejlődésüek, mint formákat felemlíti a — V2Ä, — 2R romboedereket és az 7í3 skalenoedert. A néha előforduló ikrekről szintén említést tesz, sőt ezekről ábrát is közöl. Érdekes ezeknél az a jelenség, hogy a —V2R szerint összenőtt egyének közül az egyik jóval nagyobb, mint a másik. Részletesebb ismertetést SCHUMACHER munkájában e calcitokról nem találunk. A muszári calcitkristályok kifejlődésük szerint négy csoportba oszthatók, illetőleg négy typust képviselnek. I. typus. Az első csoportba tartozó kristályok aprók, 1 — 2 nun. nagyságúak, kissé rózsaszínűek és szürkés-fehér kvarczon V?—2 cm. átmérőjű gömbös csoportokban helyezkednek el. K gömbök felületén csak a kristályok végei a (0112) —

V2Ä lapjai láthatók. Ez apró, gömbös csoportokat alkotó calcitkristályok közelében nagyobb, kissé szürkés szinii, félig átlátszó calcitkristályok nőttek kisebb csoportokban a kvarczra, melyek a (0112) — V2R és (1010) co R kombináczióját mutatják. A prizma rövid, lapjai 1 SCHUMACHER, Goldlagerstätten in Siebenbürgen. Zeitschrift für praktische Geologie. 1912, Seite 57.