Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 15. (Budapest 1917)

Soós, L.: Vizsgálatok a magyarországi Pulmonáták rendszertani anatómiája köréből

MAGYARORSZÁGI PULMONÁTÁK ANATÓMIÁJA. 89 könnyen szembe, hanem azért is, mert a hímnősvezetéktől eltérően kissé pigmentes. Fehérjemirigye meglehetősen kicsiny, nagyjából háromszögalakú, laza állományú, bolyhos felületű. Pete-ondóvezetékének felső része lapított csőalakú, az alsó pedig félhengeres. Uterusa tág, erősen redőzött s különösen a fehérjemirigygyei közvetetlenül határos része alkot hatalmas redőket, a redők alább, a petecsatorna felé egyre kisebbek lesznek. Prostatája széles, lapos, az uterustól végig élesen elválik s különösen éles a határuk a fehérjemirigy közelében, úgyannyira, hogy ez a rész kettősen tarajos. Petecsatornájának felső része az uterushoz hasonlatosan redőzött, lapos, alsó része hengeres, sima felületű; hüvelye a peteesatornánál hosszabb, tágasabb, lapított, két csőből összetettnek látszik, melyek egyike mintegy a párzótáskának, a másik pedig a petecsatornának a folytatása, a két részt hosszanti bemélyedés választja el egymástól. Párzótáskája hatalmasan fejlett, nyele nagyon hosszii és vastag» hengeres, vége hatalmas, öblös, tojásdadalakú tartálylyá duzzadt meg; a nyél függeléke kicsiny, a betorkolása közelében ágazik ki, kezdetben nagyon vékony, majd fokozatosan megvastagszik; rövid szárú, de nagyon sűrűn egymás mellé sorakozó hurkokat alkot, úgy hogy olvasószerűnek látszik; állományát illetőleg a párzótáska többi részétől elütően sárgás hyalin. Penise és ondócsatornája a csoportra jellemző módon nem határolódik el élesen, hanem a hengeres penis éles határ nélkül megy át a szintén vastag, hengeres, rövid ondócsatornába, a kettőnek a határa azonban nyilvánvalóan a külsőleg egységes csatorna legvékonyabb része táján keresendő, melytől kiindulva egyrészt a penis, másrészt az ondócsatorna sokkal vastagabbá válik. Az ondócsatorna a legvastagabb a párzótáska beömlésének a magasságában, a honnan kezdve a női ivarvezetékkel való egyesülése tájáig ismét vékonyodik. A penisnek külön visszahúzóizma nincs ; az ivarkészülék az egyetemes visszahúzó-izomrendszerrel egy kétágú izom közvetítésével függ össze, mely ágak egyike a párzótáska nyeléhez, a másika pedig az ondócsatornához tapad, körülbelül annak legvastagabb része táján. A szemtartónyél visszahúzóizma szabadon fekszik az ivarkészülék mellett. Idegrendszerére jellemző connectivumainak aránylagos 68. rajz. A Clausilia (Idyla) rugicollis RM. ivarkészüléke.