Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 14. (Budapest 1916)
Horváth, G.: Albánia Hemiptera-faunája
ALBÁNIA HEMIPTERA-FAUNÁJA. 3 tott az albániai Hemiptera-fauna mibenlétéről. Csak midőn APFELBECK VIKTOR, a szerajevói országos múzeum természetrajzi őre, a Balkán-félsziget bogárfaunájának kutatása közben a Hemipterákra is ügyet kezdett vetni és Albániában 1897-től 1908-ig nemcsak saját maga gyűjtött, hanem másokkal (MUSTAJBEG KURBEGOVICS, LATIF BULJUBASICS, WINNEGUTH ADOLF és dr. PATSCH KÁROLY) is gyűjtetett Hemipterákat, állott annyi anyag rendelkezésre, hogy annak alapján magunknak Albánia Hemipterafaunájáról helyes képet alkothattunk. Ez az anyag, melyet APFELBECK barátom feldolgozás végett hozzám küldött, jelenleg a szerajevói országos muzeum tulajdona; de az érdekesebb fajokból a Magyar Nemzeti Muzeum számára is megtartottam példányokat. 1 Albánia területéről 2 ez idő szerint összesen 277 Hemiptera-faj ismeretes, még pedig 227 Heteroptera és 50 Homoptera. Ha az alább közölt rendszeres jegyzéket figyelmesen átvizsgáljuk, arra az eredményre jutunk, hogy 89 faj, vagyis az összes fajoknak majdnem egy harmadrésze a mediterrán fauna képviselőiből áll, két harmadrésze pedig oly fajokhoz tartozik, melyek Közép- és Dél-Európában egyaránt el vannak terjedve. Ennek alapján kimondhatjuk, hogy az albániai Hemiptera-fauna egészben véve mediterrán jellegű. A 89 mediterrán faj közül 22 faj, tehát mintegy negyedrésze észak felé nem terjed túl Albánia határán, 67 faj vagyis háromnegyedrésze azonban Dalmácziában is előfordul. Az albániai Hemiptera-fauna tehát valóban összekötő kapocs Görögország és Dalmáczia faunái között ; a miből teljes joggal következtethetjük, hogy a magyar tengermellékre is dél felől, vagyis Albánia közvetítésével Görögország felől vándorolt be a fauna mediterrán elemeinek ha talán nem is egész összege, de legalább túlnyomó nagy része. Ami a mediterrán fajok elterjedését magában Albániában illeti, meg lehet állapítani, hogy a mediterrán jelleg a tengermelléken van legerősebben kifejlődve, kelet felé az ország belsejében azonban abban az arányban csökken, a mint a hegyes-völgyes vidékek tengerszín feletti magassága 1 Az általam meghatározott albániai Hemipterák egy részének jegyzékét F. S CHUMACHER 1914-ben tudtomon kívüi «Hemipteren aus Albanien und Epirus» című dolgozatában (Sitzungsberichte der Gesellschaft Naturforschender Freunde zu Berlin, 1914. p. 116 — 127) közölte. Ez a dolgozat néhány téves adatot is tartalmaz, mely helyreigazításra szorul. Ugyanis az abban Odontotarsws robustus JAK., Aneurus laevis F ABR., Phyllomorpha lacerala H.-SCH. és Campylostira vernn F ALL , gyanánt felsorolt fajok nevei tulajdonkepen Odontotarsu* pur pureolineatu.i Rossi, Aneurux a ve ni u-i DCF., Phyllomorpha laciniata VILL. és Campylostira orientális HORV. var. miridita HORV. nevekkel cserélendők fel. ' Albániához számítom azokat a tiszta albán lakossággal biró területeket is, melyek a második Balkán-háború után 1913-ban Montenegrónak és Szerbiának jutottak uuyan, de a melyek a most folyó világháború után bizonyára szintén Albániához fognak csatoltatni. Ilyenek Prizrend, Djakova és Ipek vidékei. 1*
