Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 10. (Budapest 1912)

Gaál, I.: A nagy-kürtösi barnaszén-terület

LE TERRITOIRE DU LIGNITE DE NAGY-KÜRTÖS. 19 Les recherches par forages à Nagy-Kürtös devaient compter avec •des profondeurs plus considérables, à peu-près doubles de ce qui a été fait jusqu'à présent. Nous nous trouvons en présence d'une grande faille et ce n'est pas la seule. La partie entre la rivière d'Ipoly et la ville de BalassaGyarmat s'appuie aussi à une ligne de faille, et de même il en faut supposer une autre entre Kékkő et Nagy-Kürtös. En creusant dans la houille on a constaté aussi une faille dans le voisinage de Nagy-Halom. Quant au développement de la houille à la surface, on peut soutenir avec beaucoup de vraisemblance l'affirmation que les formations houillères trouvées aux environs des villages situés à l'E du méridien de Nagy-Kürtös appartiennent aussi à l'horizon de l'ancien miocène. Mais elles sont détruites en grande partie par le suintement des eaux souterraines, puisque l'argile qui les recouvrait manque ordinairement. IRODALOM. — LITTÉRATURE. I

. S

ILNICZKY

, J., A

LGÖVER

, M. : Prospektus zum Bau einer Glasfabrik in Nagy-Kürtös Balassa-Gyarmat, 1876. BAUER, J. : Das Lignit- (Braunkohlen-) Vorkommen bei Nagykürtös. (MoutanZeitung. III. Jahrg. p. 159 -161.) Graz, 1896. 3. Í'ÁLFY M. : Ujalib adatok a Cserhát geológiájához. — Neuere Beiträge zur Geologie des Cserliátgebirges. (Földtani Közlöny, XXX. kötet.) Budapest, 1900. I. KALECSINSZKY S. : A magyar korona országainak ásványszenei. (Földtani Intézet kiadv.) Budapest, 1901. 5. K

OCH A. : Kövült czápafogak és emlősmaradványok Felsőesztergályról Nógrádmegyében. Fossile Haifischzähne und Säugetierreste von Felsőesztergály. (Földt. KözL. XXXIV. k.) Budapest, 1904. ^6. GAÁL I. : Adatok az Osztroski-Vepor andezittufáinak mediterrán faunájához. Beiträge zur mediterranen Fauna des Osztroski-Vepor-Gebirges. (Földt. Közi, XXXV. k.) Budapest, 1905. 7. GAÁL I. : Az Ipoly jobb partjának harmadkorú képződményei Ipolyság és BalassaGyarmat közt. (Jegyzőkönyv, kivonat.) Die Tertiärbildungen am rechten Ufer des Ipolyflusses zwischen Ipolyság und Balassa-Gyarmat. (Sitzungsbericht.) (Földt. KözL XL. k.) Budapest, 1910. S. G

AÁL I. : Harmadkorú szénnyomok az Osztroski-hegység déli lejtőin. (Bányászati és Kohászati Lapok LL k.) Budapest, 1910.