Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 8. (Budapest 1910)
Soós, L.: A Helix arbustorum hím csirasejtjének fejlődése
234 I)' SOÓS LAJOS conserválja a chromidialis-készülék alkotórészeit is. Ez nagy előnye a Bouix-féle folyadékkal szemben, de egyszersmind hátránya is, mert a sok chromidiát tartalmazó sejtek annyira sötétre festődnek utána, hogy a sejt egyéb szerveit nem lehet tőlük látni. Ez a baj a BouiN-féle folyadékkal rögzített készítményeken sohasem jelentkezik, s így ez a két rögzítő szer kiválóan kiegészíti egymást. A sublimât és a PERÉNYi-féle folyadék alkalomadtán szintén jó eredményt ad, azonban egyiknek sincs oly előnye, mely a Helix spermiogenesisének tanulmányozására valami különösen alkalmassá tenné. A festőmódszerek közül a leggyakrabban a HEIDENHAIN-féle vashaematoxylinos eljárást alkalmaztam. Ezzel a módszerrel lehet a legvilágosabb képeket előállítani, s bár hátránya, hogy mindent egyformán feketére fest, kellő óvatossággal használva, nevezetesen ellenőrző festéseket alkalmazva, kitűnő eredménynyel használható. Ellenőrző festőanyagul safranin szolgált, míg előzetes festésre bordeaux B-t és 0-25°o anilinkéket használtam. Alkalmaztam a BENDA-féle vashíematoxylinos eljárást is, a mely eredményét tekintve, alig tér el a HEIDENHAIN-féle eljárástól. Becses eredményeket szolgáltatott a BENDA-féle kristályibolyával, továbbá az ugyancsak BENDÁ-ÍÓI származó sulphalizarinsavasnátriumtoluidinkékkel való festés is. E módszerek körülményességüknél fogva kissé nehézkesek ugyan s roppant óvatosságot kívánnak, azonban mindkettő kiválóan alkalmas a centrosoma festésére, különösen az előbb említett. Midőn KOLTZOFF dolgozata (54) fölhívta figyelmemet a BIONDIEHRUCH-féle triacidnak a spermatozoák tanulmányozásában való kiváló alkalmazhatóságára, vele is kísérletet tettem. Ezt a módszert azonban már csak vizsgálataim végén s csak igen kis mértékben alkalmazhattam. Metszetet nem festettem vele, azonban néhány tépés-praeparatumot valóban kitűnően festett meg. Ezeken az eljárásokon kívül néhány egyszerűbb festőmódszert is alkalmaztam. így festettem timsós haemateinnel, DELAFIELD- és BömiER-féle hsematoxylinnal, gentianaibolyával, stb. A rögzítetten kívül természetesen élő anyagot is vizsgáltam. A beágyazó anyag paraffin volt. A metszetek átlagos vastagsága 4 fi, 7 ^-nál vastagabb metszeteket egyáltalán nem készítettem. A nomenclatura tekintetében az irodalomban leginkább használt LA VALETTE ST. GEORGE-féle neveket alkalmaztam. Ez a nomenclatura a legősibb hím csirasejteket sperm at o go n iáknak nevezi. Ezek a sejtek egyideig szaporodnak. Sejtnemzedékeik száma meg nem határozott. A fejlődésnek ez az első időszaka a szaporodási időszak. A szaporodás időszaka után a növekedés időszaka következik, a midőn az oszlások során igen kicsivé lett utolsó nemzedékbeli spermatogonia ismét tetemes nagyságúra növekedik s átalakul I-rendű spermatocytává, mely két-
