Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 8. (Budapest 1910)

Soós, L.: A Helix arbustorum hím csirasejtjének fejlődése

A HELIX ARBUST0EU3I HÍil CSÍRASEJTJÉNEK FEJLŐDÉSE. 253 DAVIS; Balta: AVASSILIEFF ; férgek : YEJDOVSKY ; Dicrocoelium lanceatum: GOLDSCHMIDT, stb.) A chromosomák szabad vége közelében a plasmában helyezkedik el egy sajátságos sejtszerv, melyet LA VALETTE ST. GEORGE fedezett föl. A Helix-bői PLATNER irta le először, s azóta különböző szerzők több más tárgyban is megtalálták. Ezt a képződményt, bár teljesen azonos sejtszervnek látszik, nagyon különböző néven irták le. PLATNER BÜTSCHLI-től eredő névvel mellékmagnak nevezte és azóta sok szerző PLATNER-féle mellékmag néven említi ; HEIDENHAIN psendochromosomák-nak, MEVES chondromitőknak, ill. mitochondriák-nak nevezte el őket. GOLDSCHMIDT (32) 1904-ben megjelent értekezésében azt a sok jó okkal támogatott nézetét nyilvánította, hogy ezek a különböző néven leírt képződmények voltaképen egyazon képződmény változatai s bizonyítani iparkodott, hogy a HERTWIG RICHÁRD által a Protozoák plasmájában talált s általa chromidialis készüléknek nevezett sejtszervvel azonosak, azért a ^[etazoák szóban lévő képződményeit is chromidialis készüléknek nevezi. POPOFF (94) GOLDSCHMIDT nézetéhez csatlakozva szintén ezt az elnevezést használja. Yele azonos szerv alkalmasint az amerikai szerzők «

interzonal body»ja is (v. ö. DAVIS, 19). A YIII. T., 1., 3., 4. rajzai, melyeket BouiN-féle pikrinformollal rögzített készítményről rajzoltam, ezt a képződményt nem, vagy csak igen hiányosan tüntetik föl, mivel ez a folyadék, mint már említettem, nagyon kevéssé alkalmas a szóbanforgó sejtszerv rögzítésére, ellenben igen jól látni a VIII. T. 2. rajzán, a melyet ELEMMINGféle folyadékkal rögzített készítményről vettem. Ez a rajz későbbi fejlődésbeli szakaszt érzékit ugyan, azonban a chromosomák és a chromidialis készülék között lévő viszony ezen is világosan látható. Ez a viszony oly szoros, annyira szabályszerű, hogy a chromosomák említett módon való elhelyezkedése és a chromidialis készülék közt közelebbi összefüggést kell föltételeznünk. POPOFF (95) ezt az összefüggést következőképen magyarázza : A mag a synapsis idején sok folyadékot vesz föl, a mely a maghártyát erősen felduzzasztja. A hártya végül nem tud ellenállni a nagy nyomásnak s a leggyengébb helyén átszakad. A magból az így keletkezett nyíláson át nedvek ömlenek át a plasmába, melyek chromatinrészecskéket is ragadnak magukkal s ezek alkotják a chromodialis készüléket. De az áram magával ragadja a cbromosomáknak a megelőző nagy folyadékfelvétel következtében meglazult végeit is, azért azok patkóalakúan meghajlanak, szabad végük pedig az áram mentén természejesen a maghártya mellé jut, A chromosomák olvasószerűek, mivel a chromatin szabályos sorokba rendeződött gömbölyű chromomerákra tagolódott. Ez a szerkezet igen élesen látszik a BouiN-féle folyadékkal röpzitett •készítményeken.