Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 7. (Budapest 1909)

Bolkay, I.: A magyarországi békák lárvái

a magyarorszáei békák lárvái. 7!f megnyilvánuló különbség. A mrkopalji lárvák magasabb farkát való­színűleg ugyanazok a környezeti viszonyok behatására kell visszavezet­nünk, mint a melyek következtében MÉHELY (X. p. 274.) szerint a mrkopalji gőtéken magasabb hát és farkvitorla fejlődött ki. Ámbár a bekalárvák eme sajátsága nem fedi teljesen a gőték ebbeli tulajdonságát, mert a békák lárvaállapota időleges, a mennyiben átalakulásuk befejez­tével előbb-utóbb elhagyják a vizet, mindazonáltal a fark mint uszószerv, lenyegileg ugyanazt a czélt szolgálja a lárvák életében, mint a gőték farka. Erőteljesebb fejlettségével ugyanaz az előny jár a táplálék meg­szerzése érdekében, mint a gőtéknek a magasabb háttaraj és erőteljesebb vitorlákkal ellátott farka. A színezetben való eltérés a táplálkozási viszo­nyokra vezethető vissza. Ugyanis MÉHELY (XI. p. 155.) szerint a mela­nismus keletkezésének egyik fontos tényezője a bőséges táplálkozás, s minthogy a jaszenáki lárvák valószínűleg könnyebben jutnak bőséges táplálékhoz, színezetük mély feketésbarnává lett. A mrkopalji lárvák ellenben az ottani tisztavizü tóban nehezebben jutnak hozzá az előlük könnyen elmenekülő prédájukhoz s ennélfogva hiányosabban táplálkoz­hatnak és nem is színeződhetnek ki olyan teljességgel, mint a ja­szenákiak. Az elmondottak után azonban az a kérdés is felmerülhet, hogy miért zömökebb a mrkopalji lárvák teste és különösen pedig, hogy miért fejlesztenek magasabb farkvitorlákat daczára az említett hiányos táplálkozásnak? Ez a kérdés ama köztudomá3u tényben leli magyarázatát, mely szerint a szervek gyakori használata azok erőteljesebb kifejlődését vonja maga után. Mivel a mrkopalji lárvák csak huzamos és fordulatos ide-oda űszkálás útján jutnak csekély táplálékukhoz, eme fokozott mozgás maga után vonja a testnek és különösen a farknak erőteljes kifejlődését. Termőhelyek: Jaszenák (Modrus Fiume m.), 1904 máj. 16. és jun. 19.; Mrkopalj (Modrus-Fiume m.), 1904 máj. 19. Méretek (mm.-ben) Jaszenák Mrkopalj Egész hosszúság ______ 38"5 35*5 40 37­5 A törzs hosszúsága 13 12-5 14-5 13' 5 A törzs szélessége _____ 9 8-5 9-5 9 ' 5 A fark hosszúsága _ _ _ _ 95'5 23 25-5 24 A fark magassága _ _ _ 8-5 10 11-5 11 Rana agilis, THOM. (II. tábla, 5. és 5a. ábra.) A torzs szélessége legfeljebb másfelszer, gyakran valamivel keve­sebbszer (1"4- 1"5) foglaltatik a törzs hosszúságában, az utóbbi pedig 1-5—1'9-szer foglaltatik a fark hosszúságában. Az orrlyuk a szemtől és az orr csúcsától egyforma távolságban fekszik, vagy valamivel közelebb

Next

/
Oldalképek
Tartalom