Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 7. (Budapest 1909)

Bolkay, I.: A magyarországi békák lárvái

a magyarorszáei békák lárvái. 7!f nem emelkedik ki a hát felszínéből. A fark teste a tövén mérve két és félszer vagy háromszor foglaltatik a fark legnagyobb magasságában. A felső vitorla eredete összeesik a spiraculum nyílásánál vont merőlegessel. A nyálkatÜSZŐk csak nyomokban találhatók fel. A száj. Legjobban hasonlít a Ii. ridibimda szájához, a mennyiben a szájat itt is egy sor szemölcs szegélyzi, csupán idősebb lárvákon találunk a szájzugokban két sort. A csőr két kávája keskenyen szegélyezett feketével, szélein finoman fogazott. A felső ajkon két fogsor van, az első teljes, a második csak ket rövid sorocska alakjában van jelen, fiatal lárvákon pedig hiányozhat is ; az alsó ajkon három fogsort találunk, az első sor a második félhosszúságával egyenlő, a második é3 harmadik egyforma hosszú, a harmadik nagyon keskenyen megszakított a közepén, bár néha teljes is lehet. Színezet. A hátoldal barna, fémfényű foltocskákkal; a hasoldal szürkésfehér szétszórtan álló aranyfényű foltocskákkal. A fark teste szürkésfehér s a hasonló színű farkvitorlákkal együtt sűrűn van behintve barna pontokkal, a mely barna pontok idősebb lárvákon a fark testén barna mánányozássá, a felső vitorla elülső feleben pedig apró barna foltokká tömörülnek. Termőhelyek: Nemes-Militics, 1899 jun. 10.; Földeák, 1902 jul. 15.; Budapest (Lágymányos), 1908 jun. 5. Méretek (mm.-ben) Nemes-Militics Földeák Budapest Egész hosszúság _ _ _ 50 40 4 6'5 44 37 33-5 A törzs hosszúsága _ _ 18-5 17 17 lü lő"5 14'5 A törzs szélessége __ __ _ 13 12 10 10 9-5 S-5 A fark hosszúsága _ _ 31-5 23 29-5 2S 21-5 19 A fark magissága _ __ 10-5 9 9 9 8-5 8 Rana fusca, Rös. (II. tábla, 3. és 3«. ábra.) A torzs szelessége legfeljebb másfelszer, gyakran valamivel kevesebbszer (1*4—1"5) foglaltatik a törzs hosszúságában, az utóbbi pedig legfeljebb kétszer, de igen gyakran jóval kevesebbszer (1*7—2) foglaltatik a fark hosszúságában. Az orrlyuk a szemtől és az orr csúcsától egyforma távolságban fekszik, vagy kissé közelebb esik az utóbbihoz. A szemek a test felső színen vannak, sokkal közelebb esnek az orr csúcsához, mint a spiraculumboz ; a szemek köze csak valamivel nagyobb, mint az orrlyukak köze, a mely utóbbi viszont épen akkora, mint a száj szelessége. A spiraculum hátra s kissé fölfelé irányul, észrevehetően közelebb esik a test bátulsó szélehez: alulról és felülről egyaránt látható.