Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 7. (Budapest 1909)

Bolkay, I.: A magyarországi békák lárvái

92 bolkay istván magasabb ; a spiraculum hátsó szélénél vont merőlegest nem éri el. Eredete rimaszombati példányokon határozottan kiemelkedik a hát felszínéből, más termőhelyről származó példányokon eme felülemelkedés nagyon mersékelt. A fark testének a magassága a töven mérve, nem egészen kétszer foglaltatik a fark legnagyobb magasságában. A lárva teste felülről tekintve hosszúkás tojásalakú (5. ábra), oldalról pedig lapos. A test magassága W — 2-2-szer foglaltatik a test hosszúságában. Ha a hátulsó lábak már teljesen kifejlődtek, akkor a hüvelykujj tövén levő belső (metatarsális) sarokgumó alakja es méretei mar ugyanazok, mint a kifejlett állaton. A nyálhatüszők két sora jól kivehető a test két oldalán. Az egyik sor az orr csúcsán ered, elhalad az orrlyuk felett, körülövezi a szemet és az orrlyuk alatt visszatér az orr csúcsához. A másik sor a szem mögött ered, egyideig a hat oldalán vonul, majd két ágra szakad, az egyik ág a felső vitorla középén halad körülbelül a fark közepéig; a másik pedig a fark testének a közepe felé húzódik. A Száj. A csör két kávája erősen kifejlődött, nagyon szélesen szegélyezett feketevei, szélein nagyon finoman fogazott. Kivéve a felső ajak felső szélét, a száj egy sor szemölcscsel szegélyezett, csupán az alsóajak két oldalszelén találunk két sort. A felső ajkon két fogsor van ; az első teljes, a második nagyon szélesen megszakított a közepén. Az alsó ajkon három fogsor van, az első a legrövidebb, a második és harmadik közel egyforma hosszú, a harmadik néha nagyon keskenyen megszakított a közepén. Színezet. A hátoldal olajzöld, vagy szürkés olajzold barna foltokkal sűrűn borítva. A hasoldal gyöngyházfehér, azonkívül apró kerekded, sárgásfeher foltokkal van behintve. Az oldalakon arany csillogású foltokat is találunk. A farkvitorlák a fejlődés korai szakában egyszinüek, nagyon finom szürke pontokkal borítottak. Idősebb korban, a midőn a hátulsó végtagok teljesen kifejlődtek, eme szürke pontok nagyobb sötétszürke foltokká tömörülnek. A fark teste fehér, sötétszürke vagy barnásszúrke márványozással ; láthatunk azonkívül a fark testén elszórva fekete foltokat is, a mely fekete foltok csak a legritkább esetben találhatók fel a \ itorlákon is. Termőhelyek : Brassó (Gespreng mocsár), 1894 aug. 20. ; Pétervárad, 1902 aug. 2.; Bimaszomhat, 1908 aug. 3. 5. ábra. A kecskebéka (fíana esculenta L.) lárvájának a teste felülről nézve. Másfélszeres nagyítás. Rimaszombat.