Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 7. (Budapest 1909)

Bolkay, I.: A magyarországi békák lárvái

86 bolkay istván barna foltokkal borított. A farkvitorlák szürkésfehérek, vidékenként változó sűrűségű barna pontozással. Te 7 nnőlielyeh : Báziás, 1899 jun. 15.; Budapest, 1902 jun. 26. : Hámori tó (Borsod-m.), 1902 jun. 8.; Csúcsa, 1903 jul. 5'; Mrkopalj (Modrus-Fiume m.), 1904 máj. 18. Méretek (mm.-ben) Báziás Csúcsa Mrkopalj Hámori Egész hosszúság __ _ __ _ 35'5 28'5 19-5 17 A törzs hosszúsága _ 14 11 7*5 7*5 A törzs szélessége __ __ 9-5 7 "5 5 5 A fark hosszúsága _ _ 21-5 17-5 12 9-5 A fark magassága _ __ _ 7 -5 5 "5 3-5 35 Hyla arborea, L. (II. tábla, 6. és 6a. ábra.) A törzs szelessége legfeljebb másfélszer (1*3 — 1 "5) foglaltatik a törzs hosszúságában, az utóbbi pedig másfélszernél mindig többször, legfeljebb kétszer (L6—2) foglaltatik a fark hosszúságában. Az orrlyuk valamivel közelebb esik a szemhez, mint az orr csúcsához. A szemek a test két oldalán találhatók, meglehetősen nagyok és kidomborodók, alulról is láthatók, kissé közelebb fekszenek az orr csúcsához, mint a spiraculumhoz. A szemköz nem egészen kétszer akkora, mint az orrlyukak köze és másfélszer vagy többször (1*5—1'8) akkora, mint a száj szélessége. A spiraculum a baloldalon nyilik. nyílása nagyon szűk, sokkal közelebb esik a bátulsó végtag beizüléséhez, mint az orr csúcsához. A végbélnvilás jobboldalt, az alsó farkvitorla alsó szele fölött szájadzik ki ; nyílása jóval tágasabb, mint a spiraculumé. A fark magassága kétszer, vagy két és felszer (2'09—2-5) foglaltatik a fark hosszúságában, vége fele hosszasan elkeskenyedik s hegyes csúcsban végződik. A felső vitorla nagyon domború, olyan magas, mint az alsó, sót valamivel magasabb is lehet, a hát felszínén magasan túlemelkedik ; eredete majdnem a szemek kozé esik. Legnagyobb magassága előtt kissé beívelt, a mely beívelés nagyon egységesen jellemzi a Hi/la lárvák felső vitorláját. Az alsó vitorla alsó széle mélyen a has színvonala alá nyúlik. A fark teste a tövén mérve, két és felszer vagy háromszor foglaltatik a fark legnagyobb magasságában. A nyálhatilszök egy-egy sora jól látható a fej, illetve a test ket oldalán. Az egyik vonal az orr csúcsán ered, elhalad az orrlyuk felett, körülövezi a szemet és az orrlyuk alatt visszatér az orr csúcsához ; a másik vonal a szem mögött ered és a hát oldalán a fark testének a közepéig halad.