Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 7. (Budapest 1909)

Bolkay, I.: A magyarországi békák lárvái

a magyarországi békák lárvái. 88 vont merőlegesnél, idősebb lárvákon általában a merőleges mögé esik. A fark teste a tövén mérve legalább két és félszer, de négyszernél is valamivel többször foglaltatik a fark legnagyobb magasságában. A nyálhatüszőh két sora a test két oldalán tisztán kivehető. Az egyik sor kezdődik az orr csúcsán. Az orrlyuk felett elhaladva körülövezi a szemet és az orrlyuk alatt visszatér az orr csúcsához. A másik sor tulajdonképen ennek a folytatása s a szem mögött veszi kezdetét és a hát oldalán halad a fark testének a közepéig. A száj. A csőr az összes fajok között a legerősebben kifejlődött, nagyon szélesen szegelyezett feketével s szélein finoman fogazott. A száj köröskörül két sor szemölcscsel szegélyezett, a szájzugokban három sort is találunk. A szemölcsös szegély a felső ajak középső részén kicsiny, lehágó, fogazott karéj által van megszakítva, a mely karéj első tekintetre egybeolvadta ak látszik az első fogsorral. Az első fogsort még két vagy három fokozatosan rövidebb fogsor követi. Ama kis fogazott karéj alatt — miként epy korábbi dolgozatomban (I. p. 165.) kimutattam — ritkán egy járulékos fogsort is találhatunk s akkor ez a járulékos fogsor úgy tűnik fel, mint ha a tulajdonképeni első fogsort egybekapcsolná. Az alsó ajkon négy fogsort találunk, melyek közül csak az első teljes és a második sor felehosszúságával egyenlő, a második, harmadik és negyedik fokozatosan mind szélesebben van megszakítva a közepén. A szájzugokban mintegy a rendes fogsorok folytatásaképen 5 — 10 szabálytalanul elhelyezett apró fogsort találunk. Színezet. A hátoldal egyszínű világos olajbarna, a hasoldal pedig szürkés- vag\

T kékesfehér. A farkteste sárgásfehér s szürkésfehér farkvitorlákkal együtt sűrű barna pontozással borított. Midőn a hátulsó végtag teljesen kifejlődött, a barna pontozás a fark második felében sötétbarna foltokká tömörül. Termőhelyek : Báziás, 1899 jun. 15.; Kis-Pöse (Vas-m.), 1899 szept. 10.; Földeák, 1902 jul. 15.; Rimaszombat, 1907 jul. 5. ; Budapest (Lágymányos), 1907 máj. 21. és 190S jun. 5. Méretek (rum.-ben) Rimaszombat B u d a p e 908. VI. 5. 907 s t . V. 21. Kis-1'öse Földeák Báziás Egész hosszúság _ „ _ 96 80 35 62 50 50 A törzs hosszúsága _ 34 33 15 27 21 21 A törzs szélessége is5 20 10 lb 11 12-5 A fark hosszúsága _ 62 47 20 35 29 29 A fark magassága _ _ 26 19 11-5 14-5 14 13 6*