Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 7. (Budapest 1909)
Madarász, Gy.: Adatok a vadludak természetrajzához
304 k 1iadarász gyula Szükségesnek vélem még azt is megemliteni, bogy a Hortobágyon kezem ügyébe került ludak között egyetlenegy fiatalt sem találtam. Ellenben ez év (1909) tavaszán egy az Aldunán elejtett fiatal példányt vizsgálhattam meg, a melyet CHOTEK RUDOLF gróf preparálás végett küldött volt be a Hazai Zoologiai Laboratóriumnak. Ennek a csőre halvány rözsaszinü, csaknem fehér volt, hasoldalának tollazatát pedig bizonyos sajátságos pettyezés tarkította. II. Egy érdekes keresztezés. TELEKI .JENŐ gróf egy igen érdekes lüdkeresztezést ajándékozott a Magy. Nemzeti Muzeumnak, melyet 1909 márczius 15-én a NagyHortobágyon lőtt. Ez a lúd minden valószínűség szerint az Anser fabalisé s az Anser al fibrous keresztezéséből származik, mert határozottan mind a két faj jellemző bélyegeit mutatja. Nagysága és színe megfelel az Anser fabili-s-énak, csak az altestén látható fekete foltok emlékeztetnek az Anser albifrons-ra,. Homloka és kantára keskenyen fehér, mely fehérség azonban elég gyakran a vén Anser Jabalis-on is mutatkozik. Legjellemzőbb a csőr formája és színezése, a miről a madár lelövése után friss állapotban színvázlatot készítettem. (V. tábla. 1. ábra.) A csőr világosan feltünteti mind a két faj bélyegeit. Nagysága az Anser f ab alis-r a, alakja ellenben az Anser aibifrons-ra vall. Inkább nyúlánk, elől nyerges, az alsó káva pereme kevésbbé kiszélesedő. Színe rendkívül érdekes. A felső káva alapszíne világos rózsaszín, ormóján nagy fekete, kissé balról jobbra (tehát asszimetrikusan) húzódó folttal, melyet elől és hátul narancsszínű szabálytalan szegély határol. A felső káva szájzugrésze szintén narancssárga, csőrkörme fehér. Az alsó káva tőfele fekete, mely szín elől és hátul narancsszínben végződik ; az alsó káva elülső fele rózsaszínű, elül fehér szabálytalan narancsszínű folttal. Az egész madár hossza 720, szárnya 440, farka 150, csőre 60, csüdje 85 mm. I. Die Färbung des Schnabels von Anser ueglectus SUSHK. Anser ueglectus SUSHK. trifft in der «Hortobágy» genannten Steppe Ungarns alljährlich ein und hält sich dort von Herbst bis Ende April in grossen Scliaaren auf. Ich hatte Gelegenheit dieses Gebiet im Herbst 1908 und im Frühjahr 1909 zu besuchen und dort zahlreiche frisch erlegte Exemplare der genannten AVildgans zu untersuchen. So war es mir möglich über die Färbung ihres Schnabels einige interessante Beobachtungen zu machen.
