Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 6. (Budapest 1908)

Mauritz, B.: A nadapi zeolithek

A NADA

l'

I ZEOL

ITHEK. 541 epistilbitek, a melyeket K

INNE 1 tanulmányozott. A melegítéskor beálló optikai változások azonosak a már ismertekkel. Melegítés alkalmával a c- : C — 8Va°-nyi szög kisebbedik; ha a kristály azután a levegőn lehűl, visszanyeri az előbbi víztartalmát és a kiindulási optikai állapotok helyreállanak. Erősebb hevítésre a kristály átmegy a rhombos optikai symmetriába, a mennyiben ekkor c = c, « = b, b = a. Az optikai tengelysik tehát egybeesik az [100} véglappal; a a, tompa bisectrix. (2. ábra.) Olajba vagy canadabalzsamba beágyazva a kristályt — ez vizet újra fel nem tud venni — s így a rhombos symmetria állandósítható. A heulandit e lelőhelyen sokkal gya- „ . , J 2. abra. Epistilbit hevítés utan. koribb ásvány, mint az epistilbit. Kristályai 1 cm-nyi nagyságot is érnek el ; víztiszták vagy fehérek, néha kissé halványsárgára színezve; a leggyakoribb kombinácziók az 1. és 2. ábrán (X. tábla) vannak előtüntetve. A megfigyelt formák a következők :

2 c = {001} b = {010} m = {110} t ={201} « = {201} x = {021} u = {Tl1} A kristályok táblásak {010} szerint (melynek lapjain a kitűnő hasadás folytán gyöngyházfény észlelhető) és azonkívül kissé megnjmltak a [201] doma szerint; a prisma csak kis háromszögek alakjában jelenik meg ; (021} és (111} csak igen elvétve észlelhetők tinóm sávok alakjában. Általában a lapok felülete egyenetlen és ennek folytán nem jó reflexeket szolgáltatnak. Igen érdekesek a heulandit optikai viszonyai, a melyeket főkép 1 RINNE 1. c. 2 A kristályok felállítása DANA: System of Mineralogy 1892. szerint történt.