Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 5. (Budapest 1907)

Moesz, G.: Adatok az Aldrovanda vesiculosa L. ismeretéhez

AZ ALDROVANDA VESICULOSA ISMERETÉHEZ. 365: 1860. DURIEU levele, melyben a kultivált Aldrovanda úszásáról és lesülyedéséröl ír. (Bull. de la Soc. Bot de France. VII. p. 921.) « HERBICH F. : Beiträge zur Flora von Galizien. (Verhandl. d. k. k. zool. bot. Ges. in Wien. X. p. 620.) Var. Durieui Kolo Tiniecki mocsárban a Visztula mellett. « MALY J. K. : Flora von Deutschland. Wien. p. 458. Új adat nincs benne. « P

OKORNY A. : Beitrag zur Flora des ungarischen Tieflandes. (Verhandl. d. k. k. zool. bot. Ges. Wien. X. p. 290.) Találta a Sárréten és az ecsedi lápon. Atervbe vett leesapolás miatt az ecsedi láp kiszáradását s ezzel az Aklrovandá-r\ak innen való kipusztulását kilátásba helyezi. 1861. DUVAL-JOUVE J. jelenti, hogy az Aldrovanda-1 a Bhône deltájában Arles mellett megtalálta. (Bull. de la Soc. Bot. de Francé. Vili. p. 518.) « HERBICH : Uber die Verbreitung der in Galizien und Bukowina wildwachsenden Pflanzen. (Verhandl. der zool. bot. Ges. Wien. p. 55.) Var. Diirieui a wodowici kerületben. « L

ASSÚ A

UGÉ DE : Analyse du mémoire de Gsetan Monti sur l'Aldrovandia, suivie de quelques observations sur l'irritabilité des follicules de cette plante. (Bull, de la Soc. Bot. de France. VIII. p. 519.) Közli MoNTi-nak az Aldrovandá-ró\ szóló leírását franczia fordításban. Munkájának legjelentősebb része, melyben elsőnek ad hírt a levéllemez ingerlékenységéről. Szerinte a növényt helyesen Aldrovandiá-n&b kell nevezni. « N

EILREICH A

UG

. : Nachträge zur Maly's Enumeratio plantarum phan. imper. austr. univ. Wien. p. 251. 1862. CASPARY BOB.: Aldrovandia vesiculosa. (Bot. Zeit. p. 185. tab. VII.) Az 1859-ben megjelent kitűnő munkának mintegy folytatása, melyben újabb kiegészítő vizsgálatairól számol be. C

ASPARY R

OB

. : Untersuchungen über die Gefässbündel der Pflanzen. (Monatsberichte der kön. prenss. Akad. d. Wissenschaften zu Berlin. 1863. p. 448.) Az Aldrovandá-nak nincsenek edényei. Az Aldrovanda középponti nyalábját ennélfogva nem is nevezi « Gefässbündel »-nek, e helyett a «Leitbündel» elnevezést ajánlja. FRITSCH bemutatja a Bregenz mellett gyűjtött Aldrovanda-1. Először C'USTER találta itt. Leírja előfordulásának helyet, a Laagsee-t. (Verhandl. d. k. k. zool. bot. Ges. in Wien. p. 80.) 1862 67. B

ENTHAM G. et H

OOKER J. D. : Genera Plantarum. Londini I. p. 663. A rövid leírás legérdekesebb része az, melyben arról szól, hogy az indiai Aldrovanda bibéi érintkeznek a portokokkal, melyekből a pollenszemek töm-