Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 2. (Budapest 1904)
Zimányi, K.: A zöld apatit Malmbergetről Svédországban
A ZÖLD APATIT MALMBERGETR OL. 283 A kristály à Fény. O e £ o 0 to ÍO £ szama Li 49° 11' 15" 1-6302 49° 33' 35" 1-6340 0-0038 Ha 49 14 15 1-6307 49 36 30 1-6345 0-0038 12. 59° 59' 30" Na 49 30 30 1-6335 49 53 45 1-6374 0-0039 TI 49 50 15 1-6368 50 14 10 1-6408 0-0040 H ß 50 12 20 1-6405 50 36 35 1-6445 0-0040 60 1' 20" Na 49° 27' 25" 1-6325 49° 49' 5" 1-6361 0-0036 13. «=(1011): (Î010) 4'J° 45' 40" Na 37 2 30 1-6325 37 14 55 1-6363 0-0038 Li 49° 19' 15" 1 -6298 49° 41' 30" 1-6336 0-0038 14. 60° 6' 45" Na 49 39 20 1-6332 50 2 40 1-6371 0-0039 TI 49 59 40 1-6366 50 20 30 1-6404 0-0038 Összehasonlításul szolgáljanak a jumillai 1 és sonclalloi 2 spárgazöld apatit törési együtthatói. Jumilla : Sondallo : w D=\ • 63891—1 • 63906 w N a= 1 ' 6379 ED—— 1 " 634-37—1 • 63461 ew 0= 1*6349 ojj)— e D=0' 00454— 0 • 00445 (ox a—s Na=0-0030 Az eredmények összehasonlításából láthatni, hogy a kristályok fénytörésében van valami csekély különbség; leggyöngébb a fénytörése a 13. zöldessárga kristálynak, míg legerősebb az 1. sárga kristályé. 13. kristály: 1. kristály: különbség: w N a= 1 • 6362 cu lW a= 1 • 6381 0 • 0019 e N a= 1 • 6325 e N a= 1 • 6343 0- 0018 A különbség tehát mind a rendes, mind pedig a rendellenes sugár, törésmintájánál csaknem két egység a harmadik tizedesben. Ilyen, sőt nagyobb eltérések a szines ásványok különböző kristályai fénytörésében tapasztalhatók, mint ezt újabban WÜLFING-nek : í és MELCZER-nek'' a tur1 Sitzungsber. d. Wiener Akad. XLII. 1860. p. 114. 2 Redinc. delle sedute del Real. Instituto Lombardo di Sei. e Lett. XXXIV. 1901. p. 914. Über einige krystallograpkische Konstanten des Turmalien etc. Stuttgart, 1900, p. 57—78. % Adatok a korund kristálytani és optikai ismeretéhez. — Mathem. és természettud. Értesítő, XIX. 190. 1. p. 495.
