Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 2. (Budapest 1904)
Zimányi, K.: A zöld apatit Malmbergetről Svédországban
A ZÖLD APATIT MALMBERGE TROL. 279 kvarczok 1 és fluoritok.' 2 Arra nézve, hogy a fénytörésben megfigyelhető kisebb-nagyobb különbségek mennyire függnek a dilut festőanyagtól, vagy csak a chemiai összetételtől és esetleges elváltozástól erednek-e, a nézetek még eltérők ; e kérdés eldöntésére mindenesetre még kimerítőbb vizsgálatok szükségesek bő és kifogástalan anyagon ; ebből a czélból a fény absorbeálásának megfigyelése 3 is sikeres eredményekre vezethet. D UDENHAUSEN több liuorit, továbbá a kék és színtelen kősó fénytörésében aránylag csekély különbségeket kapott ; végkövetkeztetése az, hogy az eltérések főképen észlelési hibákon alapulnak és a színezésnek a fénytörésre csak nagyon lényegtelen befolyása van. W OLFF tapasztalatai szintén a mellett látszanak bizonyítani, hogy a dilut festőanyagnak a fény- és kettőstörésre alig van befolyása, mivel a hevítéssel elszíntelenített kristályon azok alig változtak. 4 Nézetem szerint nagyon kívánatos volna a dilut színezett ásványok fénytörésének meghatározásánál nemcsak a különböző színekre, de a szín intenzitására is tekintettel lenni és lehetőleg több kristályokon végezni a megfigyeléseket, mint azt MELCZER a korundokon tette. Méréseimhez a II. sz. FuESs-féle goniometert használtam ; nagyobbára az erős nagyítású c távcsővel észleltem, a melynek EAMSDEN-okulárja mintegy hatszor nagyít. A 15. és 16. kristályokat kivéve, a melyeken keresztül az eltérített sugár még Li- és T7-lángnál is erős volt, ennél a két fényforrásnál a fény erősségének növelése végett a gyöngébb b távcsövet 5 használtam (1, 9, 3, 10, 11, 12, ós 14, kristályoknál). Tíz kristálynak határoztam meg fénytörési mutatóit a minimális eltérítés szögének (d) mérésével; hat kristálynál (1, 9, 3, 10, 11, 12) a megfigyelések öt különböző hullámhosszra vonatkoznak, ú. m. : Li-, Naés 77-fényre, továbbá a hydrogen vörös és világoskék vonalára ; háromnál (14, 15, 16) vörös (Li), sárga (Na) és zöld (TI) fényre, végre egy kris1 H. D UFET , Mésures comparatives de l'indice de différents quartz. — Bull, de la Soc. Miner. XIII. 1890. p. 271. — C. H LAWATSCH , Über die Brechungsexponenten einiger pigmentirter Mineralien. — Zeitschr. f. Krystallogr. etc. XXVII. 1897. p. 606. 2 F. KOHLRAÜSCH, Die Ermittelung von Lichtbrechungsverhältnissen fester Körper durch Totalreflexion. — Zeitschr. f. Krystallogr. II. 1878. p. 101. — C. HLAWATSCH az i. h. és H. DODENHAUSEN, Optische Untersuchungen an Flusspath und Steinsalz. N. Jahrb. f. Miner, etc. I. 1904. p. 8. : l A. NABL, Über färbende Bestandtheile des Amethysten Citrins und gebrannten Amethysten. — Sitzungsber. d. Akad. Wien. CVIIL 1899. Abth. II. b. p. 48. 4 Zeitschr. f. Krystallogr. etc. XXXVI. 1902. p. 44-5. 5 C. LEISS, Die optischen Instrumente der Firma B. Fuess. Leipzig, 1899. pag. 124.
