Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 2. (Budapest 1904)

Zimányi, K.: Pyrit Kotterbachról Szepes vármegyében

D

r Z1MÁNY1 KÁROLY mérve : n számítva : (15.1.0) : (100) = 3° 35'— 3° 51' 3 3°48

3V : (111) = 52° 8' 1 52° 5' H {14.1.0] egy esetben mint keskeny fényes sáv, másodszor mint szélesebb rostos lap. mérve : n számítva : (14.1.0) : (100) = 4° 0'— 4° 3' 2 4° 5' G {12.1.0] egészen hasonló kifejlődéssel mint a megelőző alak lapjai. mérve : n számítva : (12.1 .0) : (100) = 4° 42'— 5° 0' 2 4

C 46' : (111) 51° 18' 1 51 ° 26

1 -2' B {810} gyakoribb alak, négy kristályon összesen hét lapjának hajlását mérhettem ; az ellenkező állású alakot HELMHACKER 1 a waldensteini pyriteken észlelte. Xémety lapjának erős rostozása a mérések pontosságát befolyásolta, határértékek : mérve : n számítva : (810) : (100) = 7° 0'— 7° 27' 7 7° 7

1V : (111) — 49° 47'— 49° 57' 2 49° 52

1 Ï A pyriten csak újabban figyelte meg BOERIS {510} alakot, de egyelőre a kétesekhez számítja.

2 Tekintve azt, hogy a pyriten mostanáig a pentagondodekaédeieknek csaknem szakadatlan sorát ismerjük, ezt az egyszerű jelii alakot a ritkák köze kell soroznunk. Úgy látszik, hogy {510] egyáltalában a szabályos rendszer legritkább alakjaihoz tartozik, GOLDSCHMIDT összeállítása szerint csak a tluoriton. cupriton és smaltinon ismeretes. A kotterbachi pyriten két pentagondodekaédert találtam, a melyek {510]-hez közel fekszenek, de mivel a mérések jók voltak és nagyon eltértek {510) számított értékeitől ((510) : (100)=11 9' szám), a kevésbbé egyszerű jeleket fogadtam el. J {11.2.0}, három kristályon egy-egy magános lap hajlását mértem. mérve : n számítva : (11 .2.0) : (100) = 10° 3'— 10° 14' 3 10° 18

1.'*' G {16.3.0} két kristályon egy-egy finoman rostos lap, az övnek más lapjaival ismétlődve. mérve : n számítva : (16.3.0) : (100) = 10° 33'—10° 41' 2 10° 37' 1 TSCHERMAK'S Mineral. Mittbeil. 1876. p. 13. 2 BOERIS G., Pirite di Valgioie. (Atti della B. Accad. Sc. di Torino, XXXY. 1900, p. 714. és Rivista di Mineral, etc. XXVI. 1901. p. 36.) :

J Index der Krystallíormen. I. p. 139—140.