Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 2. (Budapest 1904)
Koch, A.: A beocsini czementmárga kövült halai
30 I)' KOCH ANTAL y eritina Serratilinea ZIEGL. var daniibialis M ÜHLF . .. i. gy. IS Pisidium rugósam N EUM. __ _ _ || „ __ .„ „ R. « propinquum NEUM. . _ _ r. Dreissena polymorpha PALLAS .„ „. __ _ __ .... gy. Unio Juriëici B RUS . _ „ .... _ _ i. gy. « Partschi P ENECKE .... .... ... _.. .... „ „ e. gy. 20 « (Anodonta ?) maximus FUCHS tör. __ _ _ e. gy. Ebből a puhatestű-faunából kétségtelen, hogy rétegeink tiszta édesvízből ülepedtek le ; és az egész előfordulás helyi viszonyaiból a délmagyarországi levantei tónak egy a Fruskagora hegységbe benyúló kis öblére lehet következtetni. A teljesen sima Vivipará-k kizárólagos előfordulásából arra is szabad következtetni, hogy itt a horvát-szlavoniai paludina-rétegek legmélyebb szintájával van dolgunk, mely mindjárt a levantei kornak kezdetén ülepedett le a Fruskagora északi szegélyén, de a délin is. A paludina-rétegeknek később leülepedett magasabb szintájai a Fruskagora kerületén teljesen hiányzanak, miből e hegység szegélyének a levantei kornak későbbi folyamán az édesvízi tóból való kiemelkedésére is szabad következtetni. Evvel a kiemelkedéssel egyidejűleg történhetett a Duna balparti részének, vagyis az alsó Bácska déli peremének a lesüppedése, melyre az újvidéki városi artézi Kútnak föltárása érdekes világot vetett. 1 Az említett édesvízi agyag iszapolási maradékában igen sok csigaés kagylóhéjon és ezek törmelékén kívül elég bőven sötétbarna, csaknem fekete, sárgásbarnán áttetsző csontocskák és ritkán fogak is találhatók halakból, melyek az üledék természetéből következtetve, már eleve édesvízi halakra utaltak. E maradványok közt leggyakoriabbak, nagyságuk és alakjuknál fogva is legfeltűnőbbek : a) A csigolyák. Közöttük a legnagyobbaknak hosszúsága 12 mm., vastagsága 15 + 17 mm., és ezektől a méretektől kezdve lefelé 1 + P5 mm. aprókig, valószínűleg különböző nemű és korú halfajoktól eredve. Szabásuk a Cyprinoidae és az Esox lucius L. csigolyáira emlékeztető, de természetesen semmi biztosabb támpontokat nem nyújtanak pontosabb meghatározhatásukhoz. b) Csigolyanyujtványok és bordatöredékek, melyekből még kevesebbet lehet következtetni. c) Fogak, melyek legalább családi vagy nemi meghatározást engednek. 1 A DDA KÁLMÁN, AZ újvidéki városi artézi kútról. (Földtani Közlöny. XXIX. k. 1899. 13. 1.)
