Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 2. (Budapest 1904)
Koch, A.: A beocsini czementmárga kövült halai
A BEOCSIN I CZEMENTMÁ RGA KÖVÜLT HALAI. 31 utal tehát, hogy a Középtenger az alsó-plioczén korszakban még összefüggésben lehetett, az Indiai Oczeánnal és a magyarországi akkori braekvizű beltenger a régi Mediterrán tengernek egy csaknem elzárt öblét képezé vala. így tehát a két Gadoida-faj az Atlanti Oczeánra, a Lates, Servatius és Sphyraenodus fajai pedig az Indiai Oczeánra utalnának, mint a melyekkel a Mediterrán tenger, melynek hazánk alsóbb területe az alsóplioczén korszakban még egyik csaknem elzáródott öble volt, akkoriban összefüggésben lehetett. Hazánknak emez alsó-plioczénkori beltenger részéből a péterváradi vagy Fruskagora hegység mint hosszúra nyúló keskeny sziget vagy talán mint a déli Alpokkal összefüggő hosszú földnyelv emelkedhetett ki, s a kimutatott halfajok északi partjainak közelében bőségesen tenyészhettek. Ennek az alsó-plioczénkori beltengerrésznek a vize, az ugyanott élt és a partmenti iszapüledékbe eltemetett, nagyszámú és változatos puhatestűek tanúsága szerint, már nem lehetett oly sós, mint az akkori Középtenger vize, mert a pannóniai beltengert körülövező szárazföldről beömlő édesvizek már erősen fölhigították, elegyes vagyis brackvízzé változtatták. Mindazonáltal a nevezett tengeri halak ebben az elegyes vízben is jól megélhettek, a mit sok tengeri halra vonatkozólag mai nap is lehet tapasztalni. A leírt tengeri halakkal együtt talált szárazföldi teknős (Testudo si/rmiensis) maradványoknak a beocsini brackvízi czementmárgába jutását végre az akkori szárazföld közelségéből magyarázhatjuk. Ez a kihalt középnagyságú Testudo-í&j, mint a recens Testudo graeca-nak egyik elődje, a mai Dráva-Duna és Száva közén végignyúlt földnyelven élhetett nagy mennyiségben és az elhalt állat könnyű hátpajzsát a beltengerbe folyó vizek hurczolhatták be magukkal. Igv tehát a hazánk mélyebb területeit és a vele összefüggő bécsi medencze alsóbb részeit is egykoron elborított alsó-plioczénkori vagy pannóniai tengeröbölnek halfaunája ismét néhány érdekes fajjal mutatkozik gazdagabbnak. Eddig ezekről a területekről a következő kihalt halfajok vannak az irodalomban ismertetve : a) HECKEL JAKAB szerint 1 : I. egy fírosmins sp. ind. kormányúszója az inzersdorfi congeria-agyagból. b) FUCHS TIV. szerint 2: egy nagy Percoida-lial, talán fíeryx sp. maradványai ugyanonnan, 3. egy nagy Scomberoida-halnak maradványai a 1 Ueberreste eines Gadoiden aus dem Congerientegel von Inzersdorf. (Jahrb. d. k. k. geol. Reiehsanst. II. 18.">2. Sitzber. 1. H. p. 157.) 2 Ueber die Fischfauna der Congerienscliichten. (Verb. d. k. k. geol. Reiehsanst. 1871. p. 227.)
