Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 2. (Budapest 1904)

Koch, A.: A beocsini czementmárga kövült halai

À BEOCSINI CZEMENTMÁRGA KÖVTJLT HALAI. töredékek, melyeket előleges jelentésemben a recens Sphyraena Barracucla-ra vonatkoztattam volt, de most az újabban talált még tökéletesebi) maradványok tanulmányozása után még sem leliet ebbe a recens genusba soroznom. A Barracuda állcsontjaiban ugyanis OWEN szerint egy sor igen nagy fog található. Ezek lapítottan kúposak, hegyezettek, éles élűek, a lándzsavashoz hasonlók, de alapjukon vastagabbak és erőteljesebbek. E fogaknak elseje kétszer oly hosszú, mint a hátrább következők ; de az állcsontokban hátrafelé a fogak nagysága fokozatosan növekedik, vannak azonban a nagyobbakkal váltakozó kisebb fogak is közöttük stb. Ezzel szemben a beocsini hal fogai kevésbbé lapítottak, tehát tökéletesebben kúposak, többé-kevésbbé horgasan hajlottak és főleg alapjukon hullámosan redőzöttek és vonalozottak, úgy hogy első tekintetre inkább valami ('<rocodilus fogainak nézhetné őket az ember, annál is inkább, mert a vastag gyökérrel ellátott fogak az állcsontok megfelelő odvaiba mélyednek, a mint az a IV. tábla 1, 4. és 5. ábráin világosan kivehető. Mivel azonban e gyökerek szivacsos vasodentin állományúak (YI. tábla 4 a, b és 6. ábrái), belül nincsenek kúpos fogüreggel ellátva, mint a hüllők fogai, és az állcsonttal szorosan összenőttek : azért nem lehetnek hüllőfogak, hanem a halak azon néhány neme egyikéhez tartozhatnak, melyek ilyen beékelt, de azért az állcsonttal összenőtt fogakkal birnak. Ilyenek a Pristis, Flaliste*, Sphyraena, Dictyodus OWEN vagy Sphyraenodus AG., Hypsodov vagy M egálodon AG. Mivel e fogak a recens Sphyraena-éitöl lényegesen eltérők, a kihalt rokon Sphyraenodus AG. vagy Dictyodus Ow.-nel hasonlítottam őket össze, AGASSIZ és OWEN leírásait és ábráit szem előtt tartva ; és így már nagyobb megegyezést konstatálhattam. A Sphyraenodus fogai és ezek elhelyezés módja sok tekintetben a Sphyraena-ra emlékeztetnek ugyan, de részletekben nevezetes kiilömbségek vannak közöttük. Ilyen első sorban az, hogy a Sphyraenodus összes fogai közel egyforma nagyságúak és alakúak. Mindannyi kúpos, csak gyengén lapított és alapján széles ; míg a Sphyraena-nál vannak kúposak is, lapítottak is, valamint nagyobbakkal váltakozó kisebb fogak. A Sphyraenodus fogain végre hosszanti ránczok láthatók, melyek fokozatosan gyengülve csaknem a fog csúcsáig terjednek. Vegyük már most behatóbban szemügyre a beocsini állcsont-töredékeket és a fogakat. Legteljesebb még a IV. tábla 1 c és V. tábla 1 a, h ábrán föltüntetett két összetartozó állkapocs-töredék. Ez állkapcsok jobbik ágának hosszúsága a fogperemen még 13*5 cm., míg a bal ágé csak 9-2 cm. Symphysis-végeiknek magassága 3*5 cm. A fogperem szélessége, melybe a foggyökerek vagy a megfelelő gödrök sorban bemélyednek, körül-