Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 2. (Budapest 1904)

Koch, A.: A beocsini czementmárga kövült halai

12 I)' KOCH ANTAL példánynak a legjellemzőbb vázrészeit alkotják, melyekből a következő­ket vonhatjuk le : a) Az összes maradványok többé-kevésbbé hasonlítanak egy körül­belül 1 m. hosszúságú Gadus morrhua L. vázának megfelelő részeihez, és vagy ugyanolyan nagyságú, vag}- kisebb, de sőt egyes nagyobb példá­nyokra is engednek következtetni. A részletekben persze több eltérést is lehetne kimutatni, ha a beocsini csontok töredékes volta és kopottsága a pontos egybevetést lehetetlenné nem tenné. b) Az állcsontok maradványai, a jellemzetes kráteralakú fogpárnák soraival, melyekről a fogak egyáltalában lehullottak, valamint az elszi­getelten talált egyes fogak is, a mai nap is élő Gadus-fajokra és OWEN részletes jellemzését szem előtt tartva, határozottan a Merlangus alnem­nek egy kihalt nagy fajára utalnak. Nem volt ugyan alkalmam és módomban e maradványokat a Mer­langus-nak valamely most élő fajával directe összehasonlíthatni; de nem is tarthatom valószínűnek, hogy ezeknek bármelyike élt volna már az alsó-plioczén korszakban, mikor a pannóniai emeletű beocsini czement­márga a mediterrán tenger magyarországi félsós(brack)vizi relictumában leülepedett volt. Csak az volna még a kérdés, hogy éltek-e ebben a geologiai kor­szakban Európa egyéb területeinek akkori tengereiben ehhez hasonló vagy vele azonos nagy Merlangus alakok ? A rendelkezésemre állott palaeonto­logiai irodalmat átnézve, nem akadtam azonban olyan adatra, mely a beocsini kihalt nagy Gadoid-halfajjal azonos vagy hasonló alaknak elő­fordulását bizonyítaná. Legújabban dr. GORJANOVIC-KRAMBERGER K.* említi ugyan, hogy a londjicai (Szlavónia) fehér márgában, mely puha­testű-kövületei alapján a beocsini czementmárgával teljesen azonos kép­ződmény, Gadoid-pikkelyeket és állcsontokat kapott ; de részletesebb adatokat azokra nézve nem nyújt, még arra nézve sem, hogy körül-belül mekkora nagyságú tőkehalfajra vonatkozhatnak azok. A Gadidae csa­ládba tartozó kövült halakról az irodalom elég adatot tartalmaz, de egyik sem vonatkoztatható a mi nagy kihalt Merlangus-f&jxmkTa,, mert azok mind kisebb Gadus- vag}- más nemekhez tartozó fajok. Ilyen például a G. VOM RATH által (1. id. m. p. 126 tab. IV. fig. 3.) a glarusi eoczén palából leírt Palaeogadus Troscheli is, melyre azonban dr. A. WETTSTEIN (id. m. 58. 1. IV. t. 1—7. ábrái) AGASSIZ eredeti genus nevét visszaállítja, belevonva AGASSIZ mind a két (crassus és elongatas) faját. Ez a kihalt alak a Morrhua Cuv. és Merlangus Cuv. alnemek bizonyos jellegeit egye­* Die Fauna der unterpontischen Bildungen um Londjica in Slavonien (Jahrb. d. k. u. k. geol. Beichsanst. XLIX. 1899. p. 125.).

Next

/
Oldalképek
Tartalom