Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 2. (Budapest 1904)
Zimányi, K.: Pyrit Kotterbachról Szepes vármegyében
PYRIT KOTTEKBACHRÓL SZEPES VÁRMEGYÉBEN. 10t Felemlítem még, hogy {210} rostozását nem csupán vicinális lapjai idézik elő, hanem az egyszerűbb jelű {830}, [730] és {11.5.0} is. A dyakisdodekaéderek három kivételével [210: 111=121] övhez tartoznak, keskeny lapjaik fényesek, simák, {321} csak közelítően mérhető csíkalakú lapocskájának helyzetéről [100:021=012] öv beállításával is meggyőződtem. (621) apró, kitűnő fényű lapocska, ugyan gyöngén, de elég élesen tükrözik [100 : 021 = 012] övben; ezt az alakot ha nem tévedek, eddig csak FLINK * figyelte meg a langbani pyriten. Kiváló érdekessége ennek a kristálykának még az, hogy rajta egy negativ dyakisdodekaéder egy lapja is kifejlett. A negativ állású alakok egyáltalában ritkák a pyriten, STRÜVER 5603 megvizsgált kristálya közi csak kilenczen voltak negativ alakok, ezeknek is a nagyobb része pentagondodekaéder, kevesebb az egyszerű jelű dyakisdodekaéder.** (7.11.22} egyetlen jól kifejlődött és kifogástalan fényű lapja tompítja [102:065] élet és még metszi a szomszédos (108), (3.0.10) és (111) lapokat; a kristálynak ezt az oktansát a XI. tábla 11«. ábráján természetimen tüntettem fel; a mint a szögtáblázatból látható hajlását úgy a szomszédos mint a távolabb fekvő lapokhoz igen jól mérhettem. A lap közel fekszik [065 : 102 — 12.5.6 övhöz, helyzetét [065 : 111 = 11.5.6 ; és [100 :212=021] övek biztosan megadják. A kristály egyik hátsó oktansában (122) és (043) lapok mellett egy igen apró jó fényű lapocska feküdt, kicsiségénél fogva gyöngén tükrözött, de a mért szögek az észlelés hiba határain belül vannak. A mérésekből (5.12.13) komplikált indexű lap állapítható meg, a mely közel fekszik egy triakisoktaéderhez, ha ugyanis [001:5.12.13] övet a goniometeren beállítjuk, (Ï22) triakisoktaéderlapról tükrözött jel a láttér szélein szintén feltűnik. Tekintve a mérések és számítások közt levő nagyobb eltéréseket és a magas komplikált indexeket, csak mint bizonytalant említem. A 7. kristályt a megelőzőktől egészen eltérő habitusa különbözteti meg, a mennyiben az uralkodó hexaéder mellett a többi alakok mind háttérbe szorulnak. A tizenhárom különböző pentagondodekaéder közül csak [210J és {430} lapjai szélesebbek, a többieké keskeny. (210» és (15.1.0) közt két mérve : (5.12.13) : (100) = 74° 1' : (001) = 45° 15' : (111) = 19° 30' : (043) = 18° 44' * Bih. till Sv. Vet. Akad. Handl. 1887. XIII. "2. No 7. p. 5. ** DANA , System of Mineralogy. 6-th edit. p. 84 ; és V. GOLDSCHMIDT , Index d. Kry stallformen II. p. 503—507.
