Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 1. (Budapest 1903)

Horváth, G.: Szerbia Hemiptera-faunája

I. SZERBIA HEMIPTERA-FAUNÁJA* (Fauna Hemipterorum Serbiae.) Dr. HORVÁTH GÉzÁ-tól. Ha valamely ország vagy terület faunáját, a fauna jellemét, keletkezését és kialakulását tüzetesebben tanulmányozni akarjuk, akkor nem szabad csupán csak magának az illető területnek lehetőleg pontos átkutatására szorítkoznunk, hanem ki kell terjeszteni figyelmünket egyszersmind a szomszéd országokra és területekre is. A szomszédos területek faunisztikai viszonyainak ismerete és összehasonlító tanulmányozása egyik lényeges előfeltétele annak, hogy valamely fauna jellemző képét találóan megrajzolhassuk és kellően kidomboríthassuk. így van ez hazánk faunájával is. A magyar fauna tanulmányozásánál a szomszéd országok faunáit nem mellőzhetjük, ismeretüket nem nélkülözhetjük. A Magyar Birodalom állatvilága — a tisztán mediterrán jellemű tengermelléktől eltekintve — mint tudjuk, három különböző jellemű és eredetű faunisztikai elemből áll, a mennyiben a közép-európai, a mediterrán és a kelet-európai faunák keveréke. A mi a mediterrán elemeket illeti, már más alkalommal** kifejtettem, hogy azok nem az ádriai tenger mellékéről, hanem a Balkán-félszigetről kerültek hazánkba. Minthogy pedig a Balkán-félszigeten legközelebbi szomszédunk Szerbia, ennek állatvilága a magyar faunisztika szempontjából is kiváló figyelmet érdemel. Ez a körülmény indított arra, hogy hemipterologiai kutatásaimat és tanulmányaimat Szerbia faunájára szintén kitérjeszszem. Az alábbi sorokban mutatom be eredményüket. Szerbia Hemiptera-faunája eddig meglehetősen ismeretlen volt, jóval ismeretlenebb, mint akár Uj-Guinea, Madagaszkár vagy a Sandwichszigetek e nembeli faunája. Csak kevés kutató gyűjtött eddig Szerbiában Hemipterákat s e miatt a szakirodalomban is csak igen kevés szerbiai adattal találkozunk. * Előteijesztette a szerző a M. Tud. Akadémia mathematikai és természettudományi osztályának 1903 április 20-án tartott ülésén. ** A magyar fauna keletkezése. (A magyar orvosok és természetvizsgálók Szabadkán tartott XXX. vándorgyűlésének történeti vázlata és munkálatai. Budapest, 1900. p. 523—526.) 1*