Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 1. (Budapest 1903)

Horváth, G.: Szerbia Hemiptera-faunája

SZERBIA HEMIPTERA-FAUNÁJA. 7 környékén még 1000 méter magasságban (Crveni Breg bányatelepnél) is reá akadtam a Sciocoris viacrocephalus FIEB., Gnathodus angustus THEN és Chiasmus Gautschii THEN mediterrán fajokra.* PENTATOMIDAE. 1. Coptosorna scutellatum FOURCR. — Belgrad, Topcider, Rakovica, Pozarevac, Nië, Sveta-Petka, Bela-Palanka. 2. Thyreocoris scarabaeoides L. — Negotin. 3. Odontoscelis fuliginosa L. — Belgrad, Nis, Bela-Palanka. 4. Odontotarsus grammicus L. — Belgrad, Nie, Sv.-Petka. 5. Psa casta exanthentatica SCOP

. — Belgrad, Nis. 6. « neglecta H.-SCH. — Suha-Planina. 7. Eurygaster maura L. — Belgrad, Topcider, Rakovica, Pozarevac, Golubac, Dobra, Tekija, Bela-Palanka. Var. picta FABR

. — Topcider, Pozarevac, Bela-Palanka. 8. Eurygaster nigrocucidlata GOEZE var. hottentotta II.-SCH. — Belgrad. 9. Vilpianus Galii WOLFF

. — Pirot. 10. Aneyrosoma albolineatum FABR

. — Nis, Bela-Palanka, Pirot, Vranja. 11. Graphosoma lineatum L. — Belgrad, Zarkovo, Pozarevac, Topolnica, Nis, Sv.-Petka, Bela-Palanka. 12. Derula flavoguttata M. R. — Bela-Palanka, 13. Podops cu,

widens COSTA. — Pozarevac, Pirot. 14. Brachypelta aterríma FORST

. — Belgrad, Pozarevac, Bela-Palanka. 15. Sehirus hicolor L. — Belgrad, Pozarevac. 16. « dubius SCOP. — Belgrad. « « var. melanopterus H.-SCH. — Belgrad, Nis, SvetaPetka, Bela-Palanka, Yranja. 17. Crocistéthus Waltlii FIEB. — Serbia (sec. FIEBER). 18. Gnathoconus albomarginatus, GOEZE. — Pozarevac. 19. Ochètostethus »amis H.-SCH. — Negotin. 20. Sciocons macroce))halus FIEB. — Nis, Ruplje. 21. « sulcatus FIEB. — Pozarevac, Tekija. 22. « cursitans FABR

. — Belgrad, Pozarevac. 23. Dyroderes lunbraculatus FABR

. — Pozarevac. 24. Aelia acuminata L. — Belgrad, Topcider, Ripanj, Pozarevac, Golubac, Dobra, Tekija, Negotin, Nis, Bela-Palanka, Vranja. * A magyar fauna keletkezéséről szóló, már fennebb is idézett dolgozatomban még úgy vélekedtem, hogy a mediterrán állatfajok nagyobb része nem Szerbián keresztül, hanem talán a Balkán megkerülésével a Duna völgyén felfelé az aldunai szorosokon vándorolt be hazánkba. Dél-Szerbiában szerzett tapasztalataim alapján e véleményemet most oda kell módosítanom, hogy a mediterrán fajok, vagy legalább túlnyomó részük, bizonyára egyenesen Szerbia felől kerültek a magyar faunába.