Czére Andrea szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei (Budapest, 2008)

ANNUAL REPORT • A 2008. ÉV - Az Antik Gyűjtemény centenáriuma 1908-2008

ségnek a jegyében végzik munkájukat" - olvasható az Ókor szerkesztőségének pontos összegzése a folyóirat 2009/1. számában, amelyet - néhány, a következő számra maradó tanulmány híján - teljes egészében a centenáriumnak szenteltek. A program egyrészt ösztönözni próbálta a hazai klasszika-archaeológiai kutatásokat, másrészt - persze csupán néhány vonás erejéig - fel akarta mutatni az antik művészet és tágabban az antik hagyomány helyét a mai magyar kultúrában. Hiszen az ókortudomány aligha mondhat le a jelennel folytatott termékenyítő dialógus igényéről: párbeszéd híján a múlttal való foglalkozás vagy hiteltelen, vagy érdektelen. Erre a kettős szálra fűződtek fel a 2008. november 18-2 7. között lezajlott rendezvénysorozat eseményei. Az első szál fő eseménye a november 25-26-án megrendezett nemzetközi tudományos konferencia volt. Címe, Ösztönzők, szervezőinek legfontosabb célját fogalmazta meg: a számos országból és sokféle intézményből meghívott előadók a témák, a bemutatott tárgycsoportok, módszerek és megközelítések változatosságával kínáltak követendő vagy éppen elutasítandó mintákat a következő kutatónemzedék számára. A sokszínűség igénye tükröződött abban a lassanként archaikusnak minősülő vonásban is, hogy az előadások a nemzetközi ókortudomány négy hagyományos nyelvén hangzottak el. Mindegyik előadás valamiképp kapcsolódott a gyűjtemény tárgyaihoz, így közvetlenül is lendületet adhat a kutatásukra. Az elhangzás sorrendjében áttekintve: Szabó Miklós (ELTE, Régészettudományi Intézet) a kelta kutatásokban végbement paradigmaváltást mutatta be; azt, hogy mennyire gyümölcsözőnek bizonyult a kontinentális Európa és a Mediterraneum közös kutatása (Les Civilisés et les Barbares). Dyfri Williams (British Museum) a hellén és az ibér kultúra kapcsolatát egy opus nobile, a Braganza-gyűjtemény aranyfibulájának mesteri elemzése révén tárta elénk (The Gold Celtic Warrior Brooch: Hybridity and Cultural Exchange). Alessandro Naso (Innsbruck, egyetem) a Közép-Európába irányuló etruszk importról adott áttekintést (Etruscan and Italian Artefacts in Central Europe). Szilágyi János Györgynek (Antik Gyűjtemény) egy néhány éve „leleplezett" „hamisítvány", a kollekció emblematikus darabjai közé sorolt terrakotta Niobida-szobor művészettörténeti értelmezését köszönhetjük (Apollo travestito da Niobide). Jan Bouzek (Prága, egyetem) a geometrikus művészet bronzkori gyökereit foglalta össze (Geometrie Art, Homer, and the Museum of Eine Arts in Budapest). Arthur Muller (Lille, egyetem) a görög terrakotta kisplasztika területén végzett úttörő kutatásait tekintette át (From Workshop to Sanctuary. New Trends in the Study of Greek Terracottas). Stefan Ritter (München, egyetem) a klasszikus kori athéni vázafestészet egyik csoportjáról, az úgynevezett Lénaia-vázákról adott ikonográfiái elemzést (Ubergänge: Dionysos und die menschliche Welt in der attischen Vasenmalerei). Cornelia Kerényi-