Czére Andrea szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei (Budapest, 2008)

ANNUAL REPORT • A 2008. ÉV - Jézus nyomában. El Greco Szent Jánosa

JÉZUS NYOMÁBAN. EL G RECO SZENT JÁNOSA 2008. december 12.-2009. február 8. Kurátor: Nyerges Éva NYERGES ÉVA, JÉZUS NYOMÁBAN. EL G RECO SZENT JÁNOSA, BUDAPEST 2008. MAGYAR NYELVŰ KATALÓGUS, 36 OLDAL, 44 SZÍNES ILLUSZTRÁCIÓ. ISBN 978 963 7063 56 5 ÉVA NYERGES, IN THE WAKE OF JESUS: EL GRECO'S SAINT JOHN. BUDAPEST 2008. ANGOL NYELVŰ KATALÓGUS, 36 OLDAL. 44 SZÍNES ILLUSZTRÁCIÓ. ISBN 978 963 7063 57 2 Ha bárkit megkérünk arra, hogy soroljon fel három híres spanyol festőmestert, minden bizonnyal szerepelni fog köztük a krétai születésű, ám a művészetének legtermékenyebb időszakát Spanyolországban betöltő görög mester, El Greco, avagy eredetileg Domenikos Theotokopoulos. Leghíresebb és legismertebb alkotásait hispán földön teremtette meg, ám művészi pályája, egyéni stílusa a Kréta szigetén és Velencében, majd Rómában szerzett festészeti tapasztalatok tükrében érthető csak meg igazán. A 2008-as esztendőt záró kiállítás célja az volt, hogy bizánci-görög ikonok és itáliai alkotások gyűrűjében új megvilágításba helyezze a Szépművészeti Múzeum páratlanul gazdag El Greco-gyűjteményét - amely a Bűnbánó Magdolna segítségével betekintést enged a mester korai művészetébe, de átível késői alkotói szakaszáig, amelyet a Krisztus az Olajfák hegyén képvisel -, és rávilágítson a bizánci művészeti hagyomány, valamint az itáliai cinquecento velencei és római festőmestereinek hatására. E kettős hatás életének alkonyán is érezhető a művein. A bemutatott negyvenöt mű majdnem teljes egésze a Szépművészeti Múzeum festészeti, valamint grafikai és szoborgyűjteményéből került ki, köztük számos olyan alkotással, amely először szerepelt kiállításon. Ebbe a csoportba tartozik a kiállítás legelején bemutatott két Hodigitria típusú bizánci-görög fatábla, amelyek utalás szintjén párhuzamba állíthatók El Greco egyik korai képén, a Szent Lukács a Szűzanya ikonképét festi című művén megjelenő Szűzanya-ábrázolással. A humanista műveltségű görög művész könyvtárából előkerült Vasari életrajzgyűjteményének egy pélánya, melynek széljegyzeteiből képet kaphatunk a festészetről alkotott elképzeléseiről. Ez alapján tudjuk, hogy legjelentősebb példaképének Tizianót tartotta, de Tintorettóért és Schiavonéért is rajongott. A kiállításon a korai Bűnbánó Magdolna mellett bemutatott Schiavone-metszeten, a Mózes és az égő csipkebokron felismerhetők egyes kompozíciós elemek, melyeket El Greco beemelt a művébe, így visszaköszön rajta a metszetről