Czére Andrea szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei (Budapest, 2008)

Albert főherceg (fl621) a ravatalon. Egy régi-új szerzeményű képről

lógus (8. kép). A flamand tudós, a leuveni jezsuita kollégium nagy tekintélyű professzora a főhercegi pár közvetlen tanácsadói közé tartozott.

38 Európa-szerte híressé vált munkáiban melyek közül az egyiket magyar nyelvre is lefordították - nemcsak teológiai, hanem jogi és gazdaságetikai kérdésekkel is foglalkozott. Leghíresebb, először 1605-ben publikált De justifia et jure című művét Albert főhercegnek ajánlotta, aki az általa mintegy útmutatóként használt könyvet állandóan az asztalán tartotta.

39 A képünkön ábrázolt személynek nemcsak az arcvonásai nagyon hasonlók Lessiuséhoz, akiről több festett, illetve metszett portré is fennmaradt,

40 hanem az életkora is megfelel Lessiusénak, aki 1621-ben hatvanhét éves volt. Kérdés még, hogy mire vonatkozhat a „fundatoris nostri" megnevezés. Mint említettük, Lessius Leuvenben volt teológiaprofesszor, ahol Mbert főherceg nevéhez fűződik az egyetemi oktatás új, jezsuita ortodoxiát biztosító alapszabályának lefektetése. Elképzelhető, hogy ennek az alapszabályzatnak a bevezetésére utal a feliratnak Mbertet „a mi alapítónk"-ként aposztrofáló része.

41 AZ ATTRIBÚCIÓ KÉRDÉSE A festmény alsó feliratának utolsó sora a „C. Mallery" névvel kezdődik, amelynek alapján a Zichygyűjtemény 1923-as katalógusába kérdőjelesen Karel van Mallery műveként került be a mű. Mint fent már említettük, a felirat további részében szereplő rövidítések feloldására tett kísérletek nem jártak sikerrel, pedig nyilvánvalóan ebben rejlene az attribúció kulcsa: megtudhatnánk, milyen viszonyban van ez a bizonyos „C. Mallery" a képpel. A Zichy-katalógus szerzői szerint Karel van Mallery „festő és rézkarcoló" volt, aki „főleg történelmi képeket festett, de múkereskedéssel is foglalkozott". Nem tudni, mire alapozták a megállapításaikat, mivel a források sehol nem említik Malleryről, hogy festő lett volna, és máig egyetlen festményét sem tartja számon a szakirodalom. A jelenleg hozzáférhető életrajzi adatok szerint Karel van Mallery (157 ÍM 63 5 után) antwerpeni rajzoló, rézmetsző és metszetkereskedő volt, aki pályafutását 1585-től Philipp Galle tanítványaként kezdte. Három évvel később feleségül vette Galle lányát, Catharinát, majd 1595 és 1597 között Rómában működött. 1597-től tagja, 1620M62 l-ben pedig dékánja volt az antwerpeni Szent Lukács céhnek. 1601-ben városi polgárjogot kapott Párizsban, és öt-hat évig egyidejűleg dolgozott antwerpeni és párizsi kiadók számára, majd végleg visszatért szülővárosába. Saját és más művészek (például Maerten de Vos, Johannes Stradanus) rajzai nyomán elsősorban vallásos témájú kisméretű rézmetszeteket, metszetsorozatokat készített. Tanítványa volt fia, Philipp (1598-?) és Michel Natalis.

42 Az egykorú források mindig rézmetszőként említik Malleryt. Az antwerpeni Szent Lukács céh tagjainak névsorában és elszámolási jegyzékeiben a koperstecker megnevezéssel,

43 Cornelis de Bie