Czére Andrea szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei (Budapest, 2008)
Fejet mintázó boroskancsók az Antik Gyűjteményben
latos - feliratok a műhelyek elkülönítésében is segítséget nyújthatnak. Figurális edények feliratos és felirat nélküli - előzményei a Földközi-tenger keleti medencéjében már jóval korábbi időpontban fellelhetők (Tanagra, Rheneia, Skyros). 48 Az iszákos öregasszony (anus ebria) típusú edények - amilyeneket a Pullaeni-műhelyben is gyártottak - a delosi temető anyaga alapján nagy valószínűséggel a Kr. e. 69. évi pusztulás előtti időszakra tehetők. 49 Ez a típus a rendelkezésre álló régészeti adatok alapján a Kr. e. 2. században lelhető fel először. 10 Mindez arra utal, hogy a skyrosi kancsók, akárcsak a tanagrai vagy a rheneiai darabok, a Kr. e. 2. század végén vagy az 1. század elején készülhettek. A fej alakú kiöntőjű lagynosok és a kis-ázsiai oinophoroi-csoport közötti összefüggés aligha vonható kétségbe (lásd Louvre-ban őrzött példány). 51 Az afrikai figurális edények speciális formaadása is kis-ázsiai előképekre vezethető vissza. Az iszákos öregasszony típus dionysikus vonásai nagymértékben inspirálták a figurális vázák észak-afrikai gyártását. 12 A legkorábbi emberábrázolásokhoz tartoztak a négerek is, amelyek a szatírokkal és Silenosokkal álltak kapcsolatban. A néger az ókori edénykerámia jellegzetes alakja; ábrázolása a római korban is folytatódott a legkülönbözőbb formában. 1 ' A téma nagyszobrászati megfogalmazása tehát - mint Myron alkotása - már meglévő ikonográfiái és tipológiai hagyományokra tekinthetett vissza. 54 Kis-Azsia és Észak-Afrika között erős kézművességi és kereskedelmi kapcsolatok voltak a középső császárkor folyamán, mint ezt az ÉszakAfrikában talált szíriai üvegek, keleti terra sigillata és tarsosi mázas reliefdíszű edények mutatják. 11 Az sem tekinthető véletlennek, hogy észak-afrikai sigillatát III. Gordianusnak a kis-ázsiai Tarsosban kibocsájtott érmének lenyomata díszít. 16 A kis-ázsiai eredetű áru behozatalának egyik következménye az afrikai gazdaság és a távolsági kereskedelem fejlődése lehetett. 1 ' Ezeknek a kapcsolatoknak köszönhető a kis-ázsiai kerámia észak-afrikai jelenléte, s ez indokolja, hogy a knidosi-pergamoni áru jelentős hatást gyakorolt a helyi műhelyekre. Ez lehet a magyarázata annak, hogy Észak-Afrikában olyan edénytípusok és díszítésformák is fellelhetők, amelyeket Kis-Ázsiában már nem használtak. Ez az önálló fejlődés Észak-Afrikában a 4. századig követhető. A Kas-Ázsiából importált kerámia inspirációja az afrikai műhelyekben egy sajátos, helyi veretű edényművességi terméket hozott létre. A maianas típust a Navigius-műhelyben is utánozták; ezt jól mutatja egy, a párizsi műkereskedelemben (Cohen) feltűnt példány is. 18 A kis-ázsiai edényfajta rendkívüli középső császárkori elterjedtsége alapján elképzelhető a „típusvándorlás" a kerámiaipar sajátos belső fejlődése során. Az oinophoroi utánzása Észak-Afrikában is kimutatható. Kis reliefdíszű tálak egy sajátos csoportja stílus és motívum alapján a lagynosok díszítésére emlékeztet. A korábbi dombordíszes tálak díszítésük alapján a 3. század első felére keltezhető
