Czére Andrea szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei (Budapest, 2007)

ANNUAL REPORT - A 2007. ÉV - Picasso, Klee, Kandinszkij. A svájci Rupf-gyűjtemény remekművei

PICASSO, KLEE, KANDI NSZK I). A SVÁJCI RUPF~GYÜJTEMÉNY REMEKMÜVEI 2007. október 26.-2008. január 27. A kiállítás koncepciója: Susanne Friedli, Matthias Frehner és Geskó Judit Kurátor: Geskó Judit Munkatársak: Kumin Mónika és Orosz Márton PICASSO. KLEE, KAN DI NSZK I J. A SVÁJCI FUJ P F-G Y Ű J T E M É N Y REMEKMŰVEI, SZERK. GESKÓ JUDIT, BUDAPEST. 2007. MAGYAR NYELVŰ KATALÓGUS. 303 OLDAL. 97 SZÍNES ES 93 FEKETE-FEHÉR REPRODUKCIÓ. ISBN 978 963 7063 45 9 A Szépművészeti Múzeum és a berni Kunstmuseum között egy évtizede fennálló szoros szakmai együttműködés tette lehetővé a legjelentősebbek között számon tartott klasszikus avantgárd magángyűjtemény hazai, s a Musée de Grenoble-ban történt vendégszereplését követően második nemzetközi bemutatását. A svájci főváros szívében egykor rövidáru-kereskedést vezetcí házaspár, Hermann és Margit Rupf mintegy háromszáz műtárgyból álló kollekciója az általuk 1954-ben létrehozott híres alapítvány segítségével került a berni múzeum fali közé, s azóta mintegy hatszáz kortárs alkotással lett gazdagabb. A legváltozatosabb technikákkal készült alkotásokból a kiállítás magyar kurátora kilencvenegyet választott ki, hogy a Szépművészeti Múzeum két alagsori „piramisában" a szerzeményezés tablószerűen merev sorrendjét követő bemutatás helyett a kronológiát csak részben követő, izgalmas szemantikai összefüggésekkel töltse fel a kiállított műveket. A gyűjtemény darabjainak többségét - melyek méretükkel és technikájukkal is tudatosan illeszkednek egy svájci polgárház intim belső tereihez - többnyire közvetlenül a műteremből, úgyszólván „a festőállványról" vásárolta meg a kitűnő szemmel megáldott Hermann Rupf. ízlésének kialakulásában meghatározó szerepet játszott barátja, a híres német származású műgyűjtő, Dániel Henry Kahnweiler, akivel gyakornoki évei alatt, egy frankfurti pénzintézetben kötött életre szóló barátságot. Amikor Kahnweiler 1907-ben Párizsban, a Madeleine közelében megnyitotta galériáját, Rupf a műkereskedés egyik első vásárlója lett. Gyűjteménye alapját a francia fauves festők (Othon Friesz, André Derain) egy-egy képének a megvásárlásával fektette le, majd miután néhány alkalommal Picasso műtermébe is ellátogatott, érdeklődésének középpontjába a kubista alkotások kerültek. Kahnweilertől már 1908ban megvásárolta a Házak VEstaque-ban című festményt, Picasso egyik geometrikus elemekből építkező, karakteres tájképét, amelyben egyesek a kubizmus névadóját látják. Ez a kép a spanyol származású festő két másik, szintén 1908-ban festett kis vásznával (Táj, Férfifej) együtt a kiállítótér bejáratával szemközti falon nyert elhelyezést. A svájci gyűjtő a három Picasso-festmény