Czére Andrea szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei (Budapest, 2007)
Adalékok Jan van Bouckhorst Steenwijkerwold lelkipásztora című képéhez
a férfi hivatalát adja meg, a nevét pedig miért nem? Milyen szerepet játszik itt a jelentéktelen, Haarlemtől nagy távolságra fekvő, Overijjsel tartományban található hely: Steenwijkerwold? 4 A kérdések megválaszolását nagyban nehezíti az, hogy Jan Bouckhorst életrajzával kapcsolatban meglehetősen kevés adat áll rendelkezésünkre. Emellett a művész ma ismert alkotásai sem adnak konkrét támpontot egy közelebbi elemzéshez, ez a rajz teljesen egyedülálló az ceuvrejében. Mindenképpen szembetűnő azonban, hogy a férfi viselete nem korabeli. A szabályosan sorakozó hasítékokkal díszített, széles barett, a bő ujjú kabát és a széles szőrmeszegély a 16. század eleji divatnak felel meg. Ennek alapján az ábrázolás a fantáziaportrék egy bizonyos kategciriájával rokonítható, amelyeket 1600 körül Hendrick Goltzius és köre alkotott. Ezek az ábrázolások mindenekelőtt olyan nagy reneszánsz mesterek hatását mutatják, mint Albrecht Dürer vagy Lucas van Leyden, akiknek művészetét a 17. századi haarlemi miliőben nagyon csodálták, sőt, másolták is. 5 Azt, hogy Bouckhorst érdeklődött az ilyen jellegű historizáló portrék iránt, jól mutatja 1615-re datált Férfi fantáziaportréja ókori ruhában című műve, amelynek jellegzetes ismertetőjegye a közepén az eléitérbe nyújtott kéz és a biztos, helyenként heves vonalvezetés 6 (2. kép). Kevésbé szélsőséges kivitelű perspektíva, és nem annyira energikus tollrajz jellemzi a vázlatszerűen kivitelezett Albertina-beli lapot, amelyen Brouckhorst a korai 16. század konvencionális ábrázolási típusát alkalmazza. Az öltözet és a testtartás Goltzius 1600 környékén rajzolt, sokkal részletesebben kidolgozott Tudós portréja Lucas van Leyden stílusában című művéhez nyúl vissza 7 (3. kép). Ez a fantáziaportré, amely egy el nem készült metszet eléírajzaként jött létre, elénk tárja a tudós attribútumait is: az íróeszközöket és egy teleírt papírlapot. A „Pastoor vant steenwijker wolt" ábrázolásán Bouckhorst tehát az attribútumok esetében is az 1600 körül felélesztett reneszánsz tudós- és humanistaportrék típusát követte. A portréalany mindazonáltal nem tesz olyan benyomást, mintha tökéletesen reprezentálná hivatalát. Ruházata nem hat igazán gondozottnak, mimikája, összeráncolt homloka és kissé kétségbeesett pillantása pedig sajátos pátoszt kölcsönöz arckifejezésének. A felirattal együttesen értelmezve a fantáziakép inkább egy szerény jövedelmű vidéki lelkipásztor karikatúrájának tűnik. A szatirikus vonás a lapot a művész számos karikatúraszerű ábrázolásával rokonítja. A kategória elsőrangú példái az 1617-re datált, szintén feltűnő, nem teljesen értelmezhető feliratokkal ellátott Sr. Hans Stockvis (szintén 16. századi kosztümben, 4. kép) és Joffruw Braet-Haringh portrérajza. Feltehető, hogy ezek a markáns karakterfejek egy, a Rederijkers miliőjébe illő bohózattal vagy színdarabbal összefüggésben születtek - akár pandanként, akár egy sorozat részeként. 8 Nem kizárható az a lehetőség sem, hogy az Albertina-beli lap egy Album Amicorum számára készült. A Steenwijkerwold lelkipásztora félalakos ábrázolás elkészülte után kilenc évvel
