Czére Andrea szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei (Budapest, 2007)

Addenda - Joseph Heintz további rajzai

PiombóétóT különböző felfogása értelmében megváltoztatta. - A lap ismeretéért Bruce Livié­nek (München) tartozom köszönettel. [Fotó: Courtesy Galerie Arnoldi-Livie, München] 10. Flora Farnese a nagyméretű antik szobor után (Nápoly, Museo Archeologico Nazionale, ltsz. 6409); vörös kréta ceruzarajz vázlaton, barna szegélyvonal, 472x325 mm, verzóján (valószínűleg saját kezű) jelzet: F: In Roma Anno 1591; fent régi számozás: 128. (középen) és 142 (jobbra, valószínűleg saját kezű). - Provenienciája: S. gyűjtemény [Lugt 1129c], Linz, Stadtmuseum Linz-Nordico, Graphische Sammlung, ltsz. S 2. - Lásd II. Thaler, Josef Heintz der Altere (1564 Basel-Prag 1609): Flora Farnese, Kun st Jahrbuch der Stadt Linz 1992/93 (1993), 216-219; Tesoros del dibujo europeo. La colección del Museo Nordico de Linz, Madrid, Museo Municipal 1995, no. 38; K. Rudolf, Die Kunstbestrebungen Kaiser Maximilians II. im Spannungsfeld zwischen Madrid und Wien, Jahrbuch der kunsthistorischen Sammlungen in Wien 91 (1995), 65-256, itt 175; E. Pokorny-F. Koreny-II. Thaler, Deutsche und niederländische Zeichnungen, 16. und frühes 17. Jahrhundert, Katalog der graphischen Sammlung des Stadtmuseums Linz-Nordico (Nr. X), Linz 1998, 44 sk., Nr. 15, színes képpel. A rajz a 3,42 méter magas Flora Farnese márványszobor után készült, amely úgy 1800-ig a római Palazzo Farnesében állt (lásd Chr. Riebeseil, Die Sammlung des Kardinal Alessandro Farnese. Ein „studio" für Künstler und Gelehrte, Weinheim 1989, 14, 21, Anm. 37, 80 sk., Anm. 76). Minden valószínűség szerint a Hercules Farnesével együtt torzóként találták Caracalla ter­máiban, és ebben az állapotában rajzolta le Maarten van Heemskerck 1536 eléítt. Guglielmo Della Porta egészítette ki a baljában tartott koszorút; a szobrot később különféleképpen egé­szítették ki; a torzó jelenlegi feje Carlo Albacini műhelyéből származik, aki 1787 körül a szobor baljában tartott koszorút egy virágcsokorral helyettesítette. Heintz a torzót az 1591-ben látható fejjel örökítette meg. A szobor kezdettől fogva nagy hírnévnek örvendett, sok művész rajzolta le és/vagy építette be saját művébe, közöttük Raffaellino da Reggio (Firenze, Gabinetto dei disegni, inv. 9023S) és - majdnem egy ideiben - kétszer is Hendrick Goltzius. Heintz klasz­szikusan profilozott párkányt! talapzatot helyezett a szobor alá, amely a szoborról készült sok műalkotáson általában ritkán látható. Lehetséges, hogy a lap (e lista 6. sz. tételével együtt) egy - figyelembe véve a lapok számozását igen jelentős - antik művek utáni rajzsorozathoz tarto­zott, amelyet Heintz bizonyára II. Rudolf császár megrendelésére készített, és amely sorozatból eddig csak két lap volt ismert (Z88, A51, Abb. 89, A52, Abb. 90). - A rajz ismeretéért Herfried Thalernek (Linz) tartozom köszönettel. [Fotó: Stadtmusedum Linz-Nordico]

Next

/
Oldalképek
Tartalom