Czére Andrea szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei (Budapest, 2007)

Addenda - Joseph Heintz további rajzai

idős, szakállas, keresztet tartó alak Szent András. Valójában a Keresztelő apjának ábrázolásáról van szó, aki Jézus szenvedésének és halálának jeleivel, a báránnyal és a kereszttel a Keresztelőre, a Messiás útjának előkészítőjére utal. A jobbra álló Szent Jeromos összefüggése az ábrázolással nem igényel különösebb magyarázatot, bizonyos, hogy szerepeltetése a címzett Hieronymus Schönfeld keresztnevére tett utalásként értelmezhető. Stilisztikai alapon feltételezhetjük, hogy a rajz nem sokkal Kilian metszete előtt keletkezett. Az ábrázolt szentek szempontjából a rajz és a metszet megfelel egymásnak, bár egyes részletekben jelentős különbségek vannak a két mű között. Különösen a rajzon balra látható alak képvisel teljesen más típust, mint a metszeten; feje vadabbnak tűnik és balra felfelé kitekint a képből; metszetbeli megfelelője jobbjának közép felé, a Keresztelőre mutató gesztusa hiányzik a rajzon, keze itt a vaskos drapériát markolja. A rajzon látható alak összességében karcsúbb, elegánsabb és kevésbé szoborszerű felfogású, mint Kilian metszetén. A bárány teljes alakban, balra fordulva a Keresztelő jobb lába mellett helyezkedik el, miközben a metszeten csak jobbra forduló feje látható. A Keresztelő tartása azonos a rajzon és a metszeten, a rajzon azonban arca jobban felénk fordul, típusában Krisztus ábrázolásaira emlékeztet, ami a Keresztelő alakját tovább közelíti a feltámadt Krisztus alakjához. Heintz talán Raffaello vatikáni Krisztus színeváltozása (1517 után) Krisztusának arcára utal itt. A baljában tartott, ECCE ANG feliratú mondatszalaggal övezett kereszt a rajzon két, egymástól kevéssé különböző helyzetben jelenik meg. A rajz Jeromosa hasonló a metszetéhez, de kinyújtott jobb karjával dinamikusabbnak tűnik, mint Kilian metszetén, ahol behajlított karjával zárkózottabb hatást kelt, és úgy látszik, erősebben koncentrál a könyvre, mint a Keresztelőre. A három alak testtömege a rajzon jóval erősebben jut kifejezésre, mint Kilian metszetén, ahol a nehéz drapériák dominálnak. Mindezen különbségek miatt valószínű, hogy Kilian nem ezt, hanem egy másik, ismeretlen rajzot használt metszete előképeként. A lapot a 18. század óta a sienai Francesco Vanni (1563-1610) művei közé sorolták, aki egy évvel Heintz előtt született és egy évvel később halt meg. A KATALÓGUS KIEGÉSZÍTÉSEI (ADDENDA) X.Jupiter és Amor Raffaello után (Róma, Villa Farnesina); fekete kréta, papír, 264x224 mm; balra fent saját kezű jelzet: J. Heintz noh. Raph. Rom 1584; jobbra lent régi szám: No 6. - Provenienciája: magántulajdon, Basel. - Műkereskedelem: Emanuel von Baeyer, London, Meisterzeichnungen und Olstudien von 1584 bis 1877, London 2003, 4 sk., Nr. 1.; színes képpel. - Ismeretlen helyen. A rajz (esetleg több, eddig ismeretlen rajz mellett) Heintz Raffaello-tanulmányainak korai terméke, melyekkel a festő római tartózkodása kezdetétéil foglalkozott. További fennmaradt rajzai a Farnesina freskói után: Z88, A31 Abb. 63 és A32 Abb. 66 (Bécs). [Fotó: Courtesy E. von Baeyer, London]