Czére Andrea szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei (Budapest, 2007)

Egy elrontott 13. dinasztia kori szobrocska, a késő középbirodalmi szoborgyártás terméke

Noha a budapesti alak testtartása arra vall, hogy votívszobrocska volt, amelyet templomba vagy kápolnába helyeztek, hasonló szobrok, ugyancsak sötét, kemény kőből, sírokból is kerültek elő.7 A feliratot nem tartalmazó szobrokat általában sírszobroknak tartják, feltételezve, hogy mivel a sírba helyezett más, feliratos tárgyak alkalmasak voltak a sír tulajdonosának azonosítására, a szobrot már nem feltétlenül volt szükséges szöveggel ellátni.8 Azonban a budapesti szobrocska felületén képződött sivatagi máz azt igazolja, hogy sokáig szabad ég alatt volt, ami valószínűtlenné teszi, hogy sírszobor lett volna. Szinte biztos, hogy nem is az Ozirisztemplom udvarán állították fel, hiszen gyenge kivitele és mérete ezt nagyon valószínűtlenné teszi. A talapzat megmunkálatlan alsó felülete nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy a darab egy szentély vagy áldozati tábla részét alkotta. így a szobrocska - ha befejezetlensége ellenére valóban kultikus célra használták - alighanem egy magánkápolnát díszített. Kóthay Katalin Anna a Szépművészeti Múzeum Egyiptomi Osztályának munkatársa. IF.GYZF/TTK 1 ktsz. 51.330. - A katalógust ma a Veszprém Megyei Levéltárban őrzik: A Ciszterci Rend Zire-Pilis-Pás/.tó és Szentgotthárdi Apátságának levéltára: Rendtagok hagyatékai (VemL XII. 2/i): Horváth Konstantin hagyatékában: Platz Bonifác iratai (9/b). Köszönetemet fejezem ki Vörös Hajnalka levéltárosnak és Somfai Balázs igazgatóhelyettesnek, akik segítségemre voltak a levéltári anyag kutatásában. ' J. Vandier, Manuel d'archéologie égyptienne III. Les grandes époques. La statuaire, Paris 1958, 271-272. 4 Platz Bonifác kéziratos katalógusa, 23. sz. tétel (lásd 2. jegyzet). ' A Szépművészeti Múzeum második állandó egyiptomi kiállításán a darabot több középbirodalmi szoborral együtt állították ki, bár a kiállítás vezetője a szobrocskát külön nem említi, csak általánosan utal „fekete kőszobrocskák egyszerű, sima vonalú figurái"-ra, amelyek „a kisszobrászat tipikus alakjait mintázzák". Varga E.-Wessetzky V., Egyiptomi kiállítás. Vezető, Budapest 1961, 17. 6 A 13. dinasztia szobrászatának rendszeres feldolgozása a mai napig nem történt meg. A középbirodalmi szobrászattal foglalkozó két korábbi alapvető munka (H. G. Evers, Staat aus dem Stein. Denkmäler, Geschichte und Bedeutung der Ägyptischen Plastik während des Mittleren Reichs, München 1929 és Vandier 1958) nem elemzi szisztematikusan a késő középbirodalmi körplasztika alkotásait, s számos korabeli szoborról a kutatók ma sem tudják megmondani, hogy a 12. dinasztia végéről vagy a 13. dinasztia korából származik. Az utóbbi évtizedek kutatásai azonban lehetővé tették, hogy a késő középbirodalmi szobrokat nagyobb biztonsággal datáljuk. A két legjelentősebb munka: B. V. Bothmer,