Czére Andrea szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei (Budapest, 2007)

Egy elrontott 13. dinasztia kori szobrocska, a késő középbirodalmi szoborgyártás terméke

EGY ELRONTOTT 13. DINASZTIA KORI SZOBROCSKA, A KÉSŐ KÖZÉPBIRODALMI SZOBORGYÁRTÁS TERMÉKE KOTHAY KATALIN ANNA A korábban Platz Bonifác ciszterci szerzetes és tudós (1848-1919) gyűjteményéhez tarto­zó szobrocska (1. kép), amelyet maga a szerzetes vásárolt a századfordulón, 1951-ben került a Szépművészeti Múzeum tulajdonába. 1 Platz Bonifác több ízben is járt Egyiptomban 1896 és 1908 között, mely utazások alkalmával számos műtárgyat vásárolt. Több mint másfél száz darabból álló gyűjteményéről fennmaradt egy kéziratos katalógus. 2 A katalógusban szerepléi műtárgyak számozása a bevezető sorok szerint követi a megszerzés időbeli sorrendjét. Bár az egyes tételek dátumot általában nem tartalmaznak, Platz Bonifác néhány esetben mégis fel­tünteti a megszerzés évét. így megemlíti, hogy a 6-os számot viselő tételt - egy fából készült szobrocskát - 1901-ben vásárolta, míg a 15-ös számot viselő mészkő osztrakonról azt írja, hogy saját maga találta 1896-ban Deir el-Bahriban. A két dátum azt bizonyítja, hogy a katalógus tételeit mégsem rendezték pontos időrendbe, a számozás inkább csak a megszerzés hozzávető­leges sorrendjét tükrözi. Miután a budapesti szobrocska a kéziratos katalógusban a 23-as számot viseli, valószínű, hogy Platz Bonifác egyik korai utazása során, 1896-os első, vagy 1902-es második útja alkalmá­val szerezte. Platz a felsorolt műtárgyak mintegy harmadának a származási helyét is feltünteti, a budapesti szobrocska esetében Abüdoszt jelöli meg. A szobrocska közvetlen közelében szerep­lő tételek különböző helyekről származnak: a 17. számú tárgy Benhából, a 18. Meidumból, a 20. a Fajjum-oázisból, a 21. Szakkarából, a 22. Karnakból, a 24. Benhából, a 27-29. tétel megint Karmákból, míg a 19., 25. és 26. számú tárgyaknál nem szerepel származási hely. A földrajzi nevek e nem rendszeres gyűjteménye arra utal, hogy a műtárgyakat a szerzetes nem lelőhe­lyükön vásárolta, hanem műtárgykereskedőktől vagy azok ügynökeitől szerezte be. A buda­pesti szobrocskának a katalógusban említett származási helyét is valószínűleg az eladó közölte

Next

/
Oldalképek
Tartalom