Czére Andrea szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 105. (Budapest, 2006)

Edzésben a szem. A készítéstechnika szerepe az ókori ékszerek attribuálásában

Állapota: a fülbevaló erősen megrongálódott: több helyen behorpadt, a lemezek megrepedtek, kiszakadtak, felületük megolvadt. A gömbtag karika felé eső egyik szűkítővágásánál szétnyílt a lemez. A modern javításhoz használt ezüstszínű forrasz (feltehetően cin) több helyen öszeolvadt az arannyal és elszíneződött. Modern javítás az összekötőelemre forrasztott pánt. Felületén, valamint a modern forraszanyag felületén több helyen és a fülbevak) eredeti karikáján is reszelés nyoma. A karika elvékonyodó vége, talán mintegy 7 mm hosszúságú darab, hiányzik. Párhuzamok: Piérides 1971, 31-32, 1. sz., 21. tábla, 1. kép (ismeretlen lelőhelyű; 400-325); 32, 6-7. sz., 21. tábla, 6-7. kép (ismeretlen lelőhelyű; 400-325); Pfrommer 1990, 391, OR 495a, 25. tábla 6. kép jobbra (Egyiptomból; 3. sz. második fele - talán 2. sz. eleje); OR 496 és 497, 25. tábla, 1. kép (Tuch el-Karamusból; Kr. e. 3. sz. második negyede vagy közepe); OR 487, 25. tábla, 4. kép (Egyiptomból?; 3. sz. vége - 2. sz. első fele); OR 491, 25. tábla, 3. kép (Egyiptomból; Kr. e. 3. sz.); OR 495, 25. tábla, 6. kép balra (Egyiptomból; 3. sz. második fele - talán 2. sz. eleje); Lubsen-Admiraal 2004, 289, 596. sz.; lásd még 288, 593. sz.; 289, 594. sz.; 290, 597. sz. (az ókon Marionból; Kr. e. 4-3. sz.). Keltezése: Kr. e. 4-2. sz. JEGYZETEK Köszönettel tartozom Nagy Árpád Miklósnak, Szabó Miklós és Szilágyi János György professzoroknak megjegyzéseikért és javaslataikért. Hálával tartozom Tóth Máriának, az MTA Geokémiai Kutatóintézete munkatársának, hogy rendelkezésemre bocsátotta a technikai részletek dokumentálásához szükséges eszközöket (Nikon binokuláris mikroszkóp Coolpix 955 digitális fényképezőgéppel). 1 Az állatfejes karikafülbevaló-típusról általánosan lásd K. Hadaczek, Der Ohrschmuck der Griechen und Etrusker, Wien 1903, 46-49; R. Higgins, Greek and Roman Jewellery, 2nd ed., Berkeley-Los Angeles 1980, 159-161; B. Deppert-Lippitz, Griechischer Goldschmuck, Mainz am Rhein 1985, 222, 224. Változatairól, azok elterjedéséróíl és kronológiájáról lásd M. Pfrommer, Untersuchungen zur Chronologie früh- und hochhellenistischen Goldschmucks, Tübingen 1990, 143-196. - A bikafejes típusról általában Pfrommer 1990, 162-168. ! A vizsgálatok során szükségessé vált néhány új elnevezés bevezetése. Ezeknek, valamint a technikai szakkifejezéseknek a magyarázatát a glosszárium foglalja össze. 4 Lásd W. Rudolph 1990-es évek közepéig terjedő kutatástörténeti összefoglalóját: Toward a Historiography of Jewelry Research, in Ancient Jewelry and Archaeology, ed. A. Calinescu, BloomingtonIndianapolis 1996, 17-25. Az utána következő idéíszakról jó áttekintést ad az előbb említett és a következő tanulmánykötet: The Art of the Greek Goldsinith, ed. Dyfri Williams, London 1998. s Korábban csupán elszigetelt kísérletek történtek ezen a területen, szisztematikus kutatás nem folyt. Ezek közül kettőt érdemes kiemelni. Herbert Hoffmann és Patricia Davidson 1965-ben vetette fel a