Czére Andrea szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 105. (Budapest, 2006)

Edzésben a szem. A készítéstechnika szerepe az ókori ékszerek attribuálásában

Fej: mint az 5. számú darabon. Jól látszik, hogy az áll alatti borda lemezszélek illesztése, ami megerősíti, hogy a fej két felből készült (6/g. kép). Szerszámnyo?nok: kör alakú, V profilú poncolónyom (a tojássor poncolt pontjai, az orrlyukak, a homlokszőrzet díszítése); egyenes vonal alakú, V(?) profilú poncolónyom (a szem körüli három vonal, a hallójárat); U profilú cizellőrszerszám nyoma (a tarkó díszítése, a szemhéj és a pofa ráncai). Állapota: a domborított részek mellett (a szarvak tövében, a bal fül mögött, a homlokon) több helyen kiszakadt a lemez, a forrasztások mellett vöröses elszínezéídés. A gömbtag behorpadt. A készítéssel egyidejű javítás nyoma: a gömbtag csonkakúp-tag felé eső szélénél az egyik szűkítővágáson foltozás (6/e. kép). Párhuzamok: Piérides 1971, 31-32, 1. sz., 21. tábla, 1. kép (ismeretlen lelőhelyű; 400-325); 32, 6-7. sz., 21. tábla, 6-7. kép (ismeretlen lelőhelyű; 400-325); Pfrommer 1990, 391, OR 495a, 25. tábla 6. kép jobbra (Egyiptomból; 3. sz. második fele - talán 2. sz. eleje); OR 496 és 497, 25. tábla, 1. kép (Tuch el-Karamusból; Kr. e. 3. sz. második negyede vagy közepe); OR 487, 25. tábla 4. kép (Egyiptomból?; 3. sz. vége - 2. sz. első fele); OR 491, 25. tábla 3. kép (Egyiptomból; Kr. e. 3. sz.); OR 495, 25. tábla, 6. kép balra (Egyiptomból; 3. sz. második fele - talán 2. sz. eleje); Lubsen-Admiraal 2004, 289, 594. sz.; lásd még 288, 593. sz.; 289, 596. sz.; 290, 597. sz. (az ókori Marionból; Kr. e. 4-3. sz.). Keltezés: Kr. e. 4-2. sz. Megjegyzés: a bika bal szemében - a régi tárgyfotók tanúsága szerint - egykor fehéres színű berakás volt. Feltehetően a 7. számú fülbevalóval egy helyen készült (indoklását lásd az 1. mellékletben). 7. Bikafejjel díszített karika-fülbevaló (7/a-j .kép) Ltsz. 55.198. Mérete: belső átmérő: 16,9x12,5 mm, külső átmérő: 24,5x19,7 mm. Tömege: 1,5 g. Anyaga: arany. Származási hely: az Országos Iparművészeti Múzeum átadása. Irodalom: Oroszlán-Dobrovits 1947, 27, 9. sz. Karika: váltakozva két sima és két szalagcsavart drótból sodorták össze. Végüket egvetlen sima elvékonyodó dróttá dolgozták össze, amely a bika álla alatti lemezszalagból készült tartókarikába kapcsolódik. Osszekötőelem: összetett összekötőelem, három részből áll: egy csonka kúp, egy gömb és egy henger alakú tagból. A csonkakúp-tag karika felőli részét szalagcsavart filigrándrótokból készült nyújtott ívsor, a gömbtag felőli szélét tojássor díszíti. Közöttük két sima és egy szalagcsavart filigrándrót helyezkedik el. A csonka kúp alaplemezének szélét a tojássor íveit követve cakkosra vágták. Az ívek belsejébe a lemez hátoldala felől egy-egy pontot poncoltak (7/f. kép). A gömbtag szűkítővágások segítségével hordó formá-