Czére Andrea szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 105. (Budapest, 2006)
NEW ACQUISITIONS - ÚJ SZERZEMÉNYEK - Barend/Bernaert van Orley: Krisztus az Olajfák hegyén
A négy táblából álló passiósorozat megrendelői a brüsszeli Habsburg-helytartói udvar kiemelkedő személyiségei voltak: III. Hendrick van Nassau és harmadik felesége, Mencia de Mendoza, spanyol főnemesi család humanista műveltségű, műgyűjtő tagja. Hendrick volt V. Károly császár egyik nevelője, kancellár és helytartó - a Nassau-palota a császári rezidencia mellett állt, és nem kevésbé volt híres műgyűjteményéről, de Hendrick reneszánsz építkezései, így a bredai kastély is jelentősek voltak. Kérdés, hogy az 1530 és 1535 között készült passiósorozatot milyen céllal és hová rendelték Van Orleytól, esetleg már a bredai kápolnába, vagy máshová? A táblák mindegyikének hátoldalán a házaspár címere, követ utánzó alapra festve, arra enged következtetni, hogy eredeti helyükön esetleg mindkét oldaluk látható volt. A flamand festészetben kevés ilyen jól dokumentált mű van, mint a Nassau-Mendoza-sorozat, mégis sok kérdés megoldása igényel további kutatást. Barend van Orley a németalföldi reneszánsz festészet egyik legjelentősebb képviselője. Brüsszeli festőcsaládból származott, és elsősorban itt működött mint udvari festő és fali kárpittervező. 1518-tól lett a művészetpártoló Ausztriai Margit, Németalföld Habsburg-helytartójának udvari festője, aki azonban a protestáns kapcsolatai miatt gyanúba keveredett festőt 1527ben elbocsátotta az udvartól. Margit utóda, Magyarországi (Habsburg) Mária helytartó ismét foglalkoztatta 1530 és 1536 között, amikor Mária és elhunyt férje, II. Lajos magyar király portréit is elkészítette. Van Orley hatalmas ceuvre-je még nincs monografikusán feldolgozva - több műfajban alkotott, az udvari megrendeléseken kívül is sok műve maradt fenn. Valószínűleg nagy műhelye volt: a modern „vállalkozó művész" egyik első képviselője. A Krisztus az Olajfák hegyén ábrázolása a keresztény ikonográfia hagyományos elrendezésében jelenik meg, a négy evangéliumban olvasható szöveg alapján: Krisztust Péter, János és Jakab apostol kísérik, akik jelen voltak a Getsemáne-kertben. Különösen fontos szerepet kapott a Van Orleynál szokatlanul gazdagon részletezett tájkép, az előtér gyér növényzetű dombjai, a fenyegetőn meredő sziklák és a szélesen kitáruló hegyes vidék. A kelyhet tartó angyal lilásfehéres ruhájából árad szét a fény az éjszakai tájon. A transzcendens jelenés maga a fényforrás, s ennek megfelelően látni a vetett árnyékokat az előtérben Péter és János lábánál és Péter eldobott kardja alatt. Jobbra a kertkapunál érkező fáklyás katonák jelennek megjúdással, alakjukat a festő csak néhány ecsetvonással jelezte. Az éjszakai táj, a szikla mögé bújt holddal különös drámai keretet ad az Istenember passió előtti utolsó imájának, így a szakrálissá vált táj a mondanivaló szolgálatában áll. Urbach Zsuzsa
