Czére Andrea szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 105. (Budapest, 2006)

Edzésben a szem. A készítéstechnika szerepe az ókori ékszerek attribuálásában

2. Bikafejjel díszített karika-fülbevaló (2/a-k. kép) Ltsz. 55.176. Mérete: belső átmérő: 14,6x15,4 mm, külső átmérő: 17,1x25,1 mm. Tömege: 1 g. Anyaga: arany és üveg. Származási hely: az Országos Iparművészeti Múzeum átadása. Irodalom: Oroszlán Z.-Dobrovits A., Antik kiállítás. Vezető, Budapest 1947, 27, 9. sz. Karika: alapcsőre feltekert három domborított lemezszalagból áll. Végüket egyetlen sima, elvékonyodó dróttá dolgozták össze. A szalagok egy helyen kibomlottak, és itt hozzáforrasztották őket az alapcsőhöz. Erre az arany megolvadt felszíne utal. A karika elvékonyodó vége a bika álla alatti, lemezszalagból készült tartókarikába kapcsolódik. Összekötőelem: egyszerű összekötőelem, egy csonka kúp alakúra hajlított alaplemezből áll, amelyet a díszítés két részre oszt. A lemez karika felőli részére szalagcsavart filigrándrótokból ívsort forrasztottak. A lemez szélét az íveknek megfelelően cakkosra vágták, jól látható a vágás szögletessége (2/h—i. kép). Az ívsor nyitott végéhez, valamint a fej és az összekötőelem csatlakozásához egy-egy szalagcsavart és sima drótból álló drótpárt forrasztottak. Az általuk határolt tympanon alakú részt díszítetlenül hagyták. Fej: matricán(P), körcikk alakú lemezből domborították. A lemez széleinek illesztése a bika homlokán és orrán látható (2/d. kép). A tarkót és a szarvak hátsó részét külön lemezből alakították ki. A szemeket kívülről ütött lyukak jelzik. A jobb szemben fehéres színű, irizáló üvegberakás maradványa. A füleket levél alakú poncolás jelzi (2/e-f. kép). A tarkó szőrzetet, a szem fölötti és a pofán lévő ráncokat cizellálással, a homlokot díszítő rozettát, az orrlyukakat és a szem alatti szőrzetet poncolással mintázták meg. Szerszámnyomok: félhold alakú, U profilú poncolónyom (az orrlyuk); kifli formájú, U profilú poncolónyom (a homlokrozetta); levél alakú U profilú poncolónyom (a fül); kör alakú, U profilú poncolónyom (a fül tövében); egyenes vonal alakú, U profilú poncolónyom (a szemzug és könnycsatorna); U profilú cizellőrszerszám nyoma (vonalak a tarkón, a szem körül). Állapota: az összekötőelem egész felülete megolvadt, a díszítések szinte beleolvadtak az alaplemezbe, a hő hatására néhány helyen ki is lyukadt a lemez. Az összekötőelem karika felőli része alul összenyomódott. A fej szinte teljes felülete megolvadt. A szem alatti szőrsor alig látszik. Párhuzamok: Piérides 1971, 32, 8. sz., 21. tábla, 8. kép (ismeretlen lelőhelyű; 400-325); 33, 9. sz., 21. tábla, 9. kép (ismeretlen lelőhelyű; 400-325); Pfrommer 1990, 394, OR 533, 534, 535, 25. tábla, 7. kép (Marionból; Kr. e. 2. sz.). Ugyanezeket lásd Greifenhagen 1975, 44. tábla, 14-18. kép (Kr. e. 3. sz. körül); LubsenAdmiraal 2004, 290, 599. sz. (az ókori Marionból; Kr. e. 4-3. sz.) Keltezése: Kr. e. 4-2. sz. Megjegyzés: az 1. számú fülbevaló párdarabja (indoklását lásd az 1. mellékletben).