Czére Andrea szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 105. (Budapest, 2006)

Edzésben a szem. A készítéstechnika szerepe az ókori ékszerek attribuálásában

Karika: alapcsőre feltekert három domborított lemezszalagból áll. Végüket egyetlen sima elvékonyodó dróttá dolgozták össze. A szalagok egy helyen kihomlottak, és itt hozzáforrasztották az alapcsőhöz. A karika vékony vége a bika álla alatti lemezszalagból készült tartókarikába kapcsolódik. Összeköt őelcm: egyszerű összekötőelem, csonka kúp formájúra összehajtott alaplemezből áll, amelyet a díszítés két részre oszt. A lemez karika felőli részére szalagcsavart filigrándrótokhói ívsort forrasztottak. A lemez szélét az íveknek megfelelően cakkosra vágták, jól látható a vágás szögletessége és a fűrészfogas lemezszél (1/i. kép). Az ívek nyitott végéhez, valamint a fej és az összekötő elem csatlakozásához egy-egy szalagcsavart és sima filigrándrótból álló drótpárt forrasztottak. Az általuk határolt tympanon alakú részt díszítetlenül hagyták. Fej: a fejet matricán(P), körcikk alakú lemezből domborították;" a lemez széleinek összeillesztése a homlokon látszik (1/d. kép). A szarvak hátsó részét és a tarkót külön lemezből alakították ki. A szemeket kívülről ütött lyuk, a füleket levél alakú poncolónyom jelzi (1/e-f. kép). A szem alatti szőrzetet, a homlokon lévő rozettát, az orrlyukakat poncolással, az állat pofáján és szeme fölött lévő ráncokat, valamint a tarkóján a szőrzetet cizellálással mintázták meg. Szerszám nyomok: félhold alakú, U profilú poncolónyom (az orrlyuk); kifli alakú, U profilú poncolónyom kétféle méretben (a szem alatti szőrsor kisebb, a homlokrozetta nagyobb méretű); levél alakú U profilú poncolónyom (a fül); kör alakú U profilú poncolónyom (a fül tövében); egyenes vonal alakú, U profilú poncolónyom (a szemzug és a könnycsatorna); U profilú cizellőrszerszám nyoma (vonalak a tarkém, a szem körül). Állapota: több helyen a forrasztások mentén vöröses elszíneződés, valószínűleg a forrasz magas réztartalma miatt. A karikán a kibomlott lemezszalagoknál, a karika és az összekötőelem csatlakozásánál, a bika álla alatt, és még több helyen megolvadt a lemez felülete a forrasztások mentén. A drótok felülete kopott vagy olvadt, vagy mindkettő. Párhuzamok: A. Piérides, Jewellery in the Cyprus Museum., Nicosia 1971, 32, 8. sz., 21. tábla, 8. kép (ismeretlen lelőhelyű; 400-325); 33, 9. sz., 21. tábla, 9. kép (ismeretlen lelőhelyű; 400-325); M. Pfrommer, Unteisuchungen zur Chronologie früh- und hochhellenistischen Goldschmucks, Tübingen 1990, 394, OR 533, 534, 535, 25. tábla, 7. kép (Marionból; Kr. e. 2. sz.). Ugyanezeket lásd A. Greifenhagen, Schmuckarbeiten in Edehnetall, Band II Einzelstücke, Berlin 1975, 44. tábla, 14-18. kép (Kr. e. 3. sz. körül); St. M. LubsenAdmiraal, Ancient Cypriote Art. The Thanos N. Zintilis Collection, Athens 2004, 290, 599. sz. (az ókori Marionból; Kr. e. 4-3. sz.) Keltezése: Kr. e. 4-2. sz. Megjegyzés: a 2. számú fülbevaló párdarabja (indoklását lásd az 1. mellékletben).