Czére Andrea szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 105. (Budapest, 2006)

Ég és Föld határán II: Egy 21. dinasztia kori halotti papirusz ikonográfiája (Második rész)

Vö. a pupilla /^//-olvasatával: R. Hannig, Die Sprache der Pharaonen. Großes Handwörterbuch DeutschÄgyptisch (Hannig-Lexica 3), Mainz am Rhein 2002, 998, vö. Pyr. 432a-b és CT VII 472 sk.; hasonló szójáték a t/t (Bild/Pupille) szóval: Amduat, 6. óra, felső regiszter; E. Hornung, Nachtfahrt der Sonne. Eine altägyptische Beschreibung des Jenseits, Düsseldorf-Zürich 1998, 89; Lexikon der ägyptischen Götter and Götterbezeichnungen VII, 365. Az Égi Tehén könyve szerint Heka Ré /)/-lelke, lásd a Napszem és Heka teremtés előtti szoros kapcsolatát: fentebb. Vö. a III. átmeneti kori p i-n ty-hlf-m-hnw-dfd („Der, dessen Ba im Innern der Pupille ist") titulussal (Lexikon der ägyptischen Götter und Götterbezeichnungen III, 12). Coffin Texts II, 4: „the phoenix of Re was that whereby Atum came into being in chaos, in the Abyss in darkness and in gloom"; Naplitánia-variánsok főnixfejű alakjai: Piankoff 1964, 70 és 136 („aki önmagától jön létre" - „who comes to being by himself); 72 és 139; 78 és 142-143; 90 és 152; 109 és 166; 117 és 171. A törpe, mint a napisten bal szeme, szintén szerepelhet Ré /^/-leikéként: Klasens 1959, 94. Vö. a 21. dinasztia kori ábrázolással, ahol a napkorongban a kosfejű napisten mellett az isten másik aspektusa törpe alakban jelenik meg (The Hague, Meermanno-Westreenianum 37: M. Heerma van Voss, Een mythologische papyrus in den Haag, Phoenix 20 (1974), 332, fig. 93; V. Dasen, Dwarfs in Ancient Egypt and Greece, Oxford 1993, 49-50 és 87, valamint fig. 5.1.). Az Égi Tehén könyve szerint a mendészi kos (I. Széthi)/a mendészi h' (VI. Ramszesz): Guilhou 1989, 98-108. W. Barta, Osiris als Mutterleib des Unterweltlichen Sonnengottes in den Jenseitsbüchern des Neuen Reiches, Jaarbericht Ex Oriente Lux 29 (1985-86), 98-105; J. van Dijk, The Symbolism of the Memphite Djed-Pillar, Oudheidkundige Mededelingen uit het Rijksmuseum van Oudheden te Leiden 66 (1986), 7-8; S. Onstine, The Relationship between Osiris and Re in the Book of Caverns, The Journal of the Society for the Study ofEgyptian Antiquities XXV

(1995), 66-77, különösen 68. P. A. Piccione, Mehen, Mysteries, and Resurrection from the Coiled Serpent, Journal of American Research Center in Egypt 27 (1990), 48; Darnell 2004, 122 és n. 391. Kígyó a bárka alatt mint jótékony erő: ritkán jelenik meg, de előfordulhat az orr alatt elhelyezett ureusz formájában: Realm of Osiris. Mummies, Coffins, and Ancient Egyptian Funerary Art in the Michael C. Carlos Museum, ed. P. Lacovara-B. T. Trope, Atlanta 2001, 50; Gasse 1996, pl. XVI, 9.1: az ülő Ozirisz emelvénye alatt (szintén kobra). Például Gasse 1996, pl. XVI 9.1 és 9.2; lásd még R. K. Ritner, A Uterine Amulet in the Oriental Institute Collection, Journal of Near Eastern Studies 43 (1984), 219-220. „Diese Symbolik lässt sich gut dem Doppelaspekt des »Nichtseins« beiordnen, der die Regeneration des Toten im Jenseits bewirkt" (E. Herrn sen, Die zwei Wege des Jenseits (Orbis Biblicus et Orientalis 112), Freiburg-Göttingen 1991, 127).