Czére Andrea szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 105. (Budapest, 2006)

Ég és Föld határán II: Egy 21. dinasztia kori halotti papirusz ikonográfiája (Második rész)

A jelenettel foglalkozva megemlítettük, hogy a 21. dinasztia kori ikonográfia előszeretettel alkalmazta a bárka alatt heverő, elpusztított Apóphisz ábrázolását.

3 A IX. Ramszesz-sírbeli jelenet másik két átdolgozója, a Heruben- és a Henuttaui-papiruszok készítői nem használták ebben a kontextusban a bárkamotívumot.

4 A budapesti papirusz viszont nem egyszerűen átvette azt a királysírbeli forrásból, hanem kreatív feldolgozása és továbbgondolása során egy attól meglehetősen eltérő eredményre jutott. A következőkben azt vizsgáljuk meg, hogy a jelenet bonyolult jelképrendszere hogyan illeszkedik a papiruszon megjelenő jelenetek sorába, és milyen szálak fűzik a következő, egyben záró motívumhoz, a keleti horizonton éppen újjászülető, hatalmas istenség alakjához. 4. 1. A KÍGYÓS BÁRKA MOTÍVUMA (3. KÉP) A budapesti papirusz a IX. Ramszesz-sír enigmatikus jelenetén ábrázolt kígyós bárka egy átdolgozott változatát állította a harmadik jelenet középpontjába. A kígyós bárka motívuma mindig a Nap éjszakai/túlvilági útjához kötődik, hiszen az egyiptomi elképzelés szerint a kígyó a khthónikus, illetve teremtés előtti világgal szoros kapcsolatban álló lény, amely éppen a két világ közötti átjárhatóságot jelképezi. A napisten, elérve alvilági útjának legmélyebb állomását, Szokarisz birodalmát, az Amduat 4. és 5. órájában kígyófejes bárkában utazik keresztül a vörös homoktengeren. A másik kontextus, amelyben a kígyós bárka megjelenik, a Halottak Könyve 110. fejezetének vignettája, amelynek eredete a Koporsószövegekig nyúlik vissza. Az ottani helyszín szintén jól beilleszthető a mi jelenetünk szimbolikájába, hiszen a keleti horizont határára lokalizálható Sás-mező (sht-'Brw) a helyszíne. A szóban forgó bárka általában a különböző Halottak Könyve-variánsok vignettáinak alsó részében, egy lépcsős emelvényen vagy lépcsős emelvénnyel (esetenként trónussal) a belsejében látható. A lépcsős emelvény a napisten és a vele azonosult halott égbejutását, illetve Ozirisz-Wenennefer újjászületését hivatott elősegíteni.A VI. Ramszesz-sír egyik jelenete

6 (4. kép) szintén egy kígyós bárkában, egy Aker-szerű, kétfejű lény hátán jeleníti meg az éjszakából a nappalba való átmenetet, a túlvilág és az e világ határát elérő kosfejű napistent és madár alakú b'>-'\kt: A budapesti papirusz kígyós bárkája ugyanígy a túlvilág határára érkező istenséget ábrázolja. A bárka kígyó alakja ebben a kontextusban háromféle funkciót jelenít meg: 1. a túlvilági sötétségben fényt biztosít a helyes út megtalálásához (Amduat, 4-5. óra); 2. a Napszemmel együtt megjelenve ellenséglegyőző szerepe van (IX. Ramszesz-sír); 3. a fedélzeten elhelyezett kettős Aker-lénnyel együtt a két világ közötti átjárhatóságot képviseli (VI. Ramszesz-sír).