Czére Andrea szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 104. (Budapest, 2006)

"A tréfás Pieter Quast". Egy amszterdami mester művei Magyarországon egykor és ma

fiziognómiájára koncentrál. Alakjai - Brouweréihez hasonlóan - többnyire karikatúraszerű vonásokkal bírnak, nála azonban már nyoma sincs annak a távolságtartásnak, ami Brouwernél mindig is érzékelhető.

65 Az erősen karakterizált fejek, az arckifejezés és a gesztusok eltúlzása, a figurák gyakran természetellenes testtartása az ábrázolásnak némileg valószerűtlen jelleget kölcsönöz. Az alakok a néző számára mintha bohócokként lennének bemutatva. Mindezek a vonások különösen paraszti zsanéréin és koldusábrázolásain érhetők tetten. Quast nyilvánvalóan jól ismerte azt a képi hagyományt, amely Németalföldön a parasztábrázolásokat jellemezte. Művei nyers, otromba, gúnyolódó, mindenféle visszafogottságot és diszkréciót nélkülöző ábrázolásmódjukkal a társadalom perifériáján élő emberek hosszú évszázadokon keresztül alapvetően negatív, és a 16-17. században kétpólusúvá vált képét gazdagítják a humor eszközeivel.

66 Éppen e nyers közvetlenség és gúnyos humor az a vonás, amely Quast művészetének egyéni ízt ad a 17. századi holland életképfestészet sokszínű palettáján. Kovács Zoltán a Szépművészeti Múzeum, Kulturális Örökség Kutató és Dokumentációs Osztályának osztályvezető-helyettese. JEGYZETEK 1 Quast életére és festői működésére vonatkozó dokumentumokat első ízben F. D. O. Obreen közölt, Archief voor Nederlandsche Kunstgeschieden is, Rotterdam 1877-1890, vol. 3., 263; vol. 5., 176, 306. A Quast művészetével kapcsolatos alapvető információkat Abraham Brediusnak köszönhetjük: tanulmányát, amely mesterünkről máig a legalaposabb áttekintést adja (Pieter Jansz. Quast, Oud Holland 20 (1902), 65-82) kiegészítette az általa ismert Quast-múvek listájával. - A metszőként is működött művész életrajzi adatait F. G. Waller összegezte: Biographisch woordenboek van Noord Nederlandsche graveurs, Den Haag 1938, 263. - Quast szobrászi működéséről J. Leeuwenberg, Beeldhouwwerk van de schilder Pieter Quast, Bulletin van bet Rijksmuseum 14 (1966), 60-64. - Y. I. Kuznetsov publikálta Quast Ermitázs-beli rajzsorozatát: Pieter Quast Copied Savery's Naer het leven Drawings, in Album Amicorum J. G. van Gelder, The Hague 1973, 215-218. - Quast koldusokat ábrázoló rajzairól D. de Hoop-Scheffer, Een série bedelaars door Pieter Quast: „T is al verwart-gaeren", Bulletin van het Rijksmuseum 22 (1974) 166-172. - A korabeli színház, illetve Jacques Callot P. Quastra gyakorolt befolyásáról lásd B. A. Stanton-Hirst, The Influence of the Theatre on the Works of Pieter Jansz Quast, Diss., Madison, WI 1978; idézve in Pieter Quast and the Theater, Oud Holland 96 (1982), 213-237. - Bár Quast alkotói periódusának egy jelentős részét (1634-1643) Hágában töltötte, a hágai iskola képviselőit bemutató legfrissebb művészettörténeti feldolgozások sem méltatják különösebb figyelemre.