Czére Andrea szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 104. (Budapest, 2006)

Ég és Föld határán II. Egy 21. dinasztia kori halotti papirusz ikonográfiája (Első rész)

Inv. no. 51. 2096. Darnell 2004, 396-399. Hornung 1998, 198-200; E. Hornung, Zu den Schlußzenen der Unterweltsbücher, Mitteilungen des Deutschen Archäologischen Instituts, Abteilung Kairo 37 (1981), 217-226; A. Niwinski, Untersuchungen zur religiösen Ikonographie der 21. Dynastie. Sonnenlaufsmotive zwischen der 18. und 21. Dynastie, Göttinger Miszellen 65 (1983), 75-90; a Kapuk Könyve záróképének 21. dinasztia kori verziója: Piankoff-Rambova 1957, No. 30. „.. .because I am Atum as he came forth alone from the Nun-waters'" (IX. Ramszesz-sír, enigmatikus fal, jobb oldal, a tárgyalt jelenethez kapcsolódó alsó horizontális szöveg: Darnell 2004, pl. 34, 3. sor, valamint 391-395). Nun és a napisten kapcsolatáról: W. f. Murnane, Observations on Pre-Amarna Theology during the Earliest Reign of Amenhotep IV, in Gold of Praise. Studies on Ancient Egypt in Honor of E. E. Wente (Studies in Ancient Oriental Civilisation 58), ed. E. Teeter-J. A. Larson, Chicago 1999, 310. Hornung 1998, 158-181. Darnell 2004. 397. Vö. a Két Ut Könyvében és a Halottak Könyvében megjelenő hasonló elképzelésekkel („Tűztó"): Hermsen 1991, 238; H. Altenmüller, „Alessersee", „Gewundener VVasserlauf" und „Flammensee". Eine Untersuchung zur Gleichsetzung und Lesung der drei Bereiche, Zeitschrift für Ägyptische Sprache und Altertumskunde 92 (1966), 86-95. A Nunnal összefüggésben: L. Kákosy, The Primordial Birth of the King, in Stadia Aegyptiaca III, Budapest 1977, 70. Dorman 1999, 91. Darnell 1999, 398; Sourdive 1984, 405-411. A másik, nem látható kéz a merev hímvesszőt ragadja meg, ami a maszkulin jelleg hangsúlyozásán túl a teremtőisten (Atum-Ré) önmegtermékenyítő, androgün természetére is utal egyben. Az androgün teremtőistenhen (Atum) megtalálható női és férfi principiumról: L. Trov, Patterns of Queenship in /Indent Egyptian Myth and History (Boreas. Uppsala Studies in Ancient Mediterranean and Near Eastern Civilizations 14), Uppsala 1986, 21. Lásd Piramisszövegek § 1532 c. Ami a szobrok esetében alkalmazott szabályra emlékeztet: Sourdive 1984, 405—106. Darnell 2004, 402: Min az ég keleti tartóoszlopa vagy akár a felkelő nappal is azonosulhat. Uo., 391-414; dsr-rmn-Bbtt: Lexikon der ägyptischen Götter und Götterbezeichnungen VII (Orient

alia Lovaniensia Analecta 116), hrsg. von Ch. Leitz, Leuven-Paris-Dudley, MA 2002, 657. A nagy isten (és a vele azonosuló halott) Min-jellege a 21. dinasztia kori thébai múmia formájú koporsótípus egyes attribútumai kapcsán is megmutatkozik: R. van Walsem, The Coffin of Djedmonthuiufankh in the National Museum of Antiquities at Leiden, Leiden 1997, vol. I, 349.