Czére Andrea szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 104. (Budapest, 2006)

Ég és Föld határán II. Egy 21. dinasztia kori halotti papirusz ikonográfiája (Első rész)

mintha az alkotók számára is kérdéses volna, hogy a kígyó szerepe pozitív-e vagy negatív.

80 A másik lehetőség az, hogy tudatosan játszanak el a kígyó kettős természetével, mintegy homályban hagyva az aktuális képen játszott szerepét.

81 BÁRKAHÚZÁS ÉS HÁTRAFELÉ NÉZÉS A pozitív energiát képviselő, hatalmas testű kígyóval több más esetben is kapcsolatba kerülnek túlvilági lények bizonyos csoportjai. Az Amduat 12. órájának középső regiszterében

82 tizenkét isten vontatja a napbárkát (és utasát, a napistent) egy óriáskígyó testén keresztül („im Rückgrat der r

nh-ntrw-Schlange") Kelet felé, az égbolt irányába.

8

' Az út végén, a kígyó szájából az isten majd megifjodva, újjászületve bukkan elő. Az idő visszafelé halad: az isteni újjászületést célzó misztikus utazás a kígyó farkától a fejéig tart; nyugatról keletre; miközben a megöregedett istenből újra gyermek lesz.

84 A kígyót húzók is hátrafelé, a bárka irányába néznek. A későbbi változatok készítői minden jel szerint továbbra is kulcsfontosságúnak ítélték ezt a momentumot a napciklus ábrázolásakor. A napbárkát húzók gyakori szereplői a 21. dinasztia kori halotti papiruszok Amduat-verzióinak. Számuk változó lehet, és a kígyó alakját és szimbolikáját időnként érdekes motívumokkal gazdagítják.

8

' Nemcsak a budapesti papirusz készítője játszott el a legyőzött Apóphisz és a napistent regeneráló/újjászülő, világot körbeölelő kígyó alakjának kombinálásával. Egy helyen például a bárkát kígyófejben végződő kötéllel húzó alakok lábánál a késekkel ledöfött kígyó testét helyezték el.

86 A 21. dinasztia papiruszainak alkotói szemmel láthatólag a vontatóknak a bárka irányába való „hátranézését" is fontos ikonográfiái elemnek tartották, mivel gyakran megjelenik a különböző feldolgozásokon.

87 A budapesti papirusz múmia alakú lényei sem a zárókép (a napfelkelte) irányába néznek, hanem hátat fordítanak annak: a bárkahúzók ikonográfiái képét követik annak ellenére, hogy - kar nélküli múmiaalakok lévén - bárkahúzásról a jelen esetben szó sincs. A jelenet mögött rejlő gondolatvilágban azonban nagyon is jelen van ez a motívum is, mégpedig a többivel teljes harmóniában. A MÚMIA ALAKÚ ISTENEK SORA A fentiekből látható, hogy túlvilági lények különböző csoportjai már az újbirodalmi királysírok túlvilágkönyveiben megjelennek a napbárkához kapcsolódó, pozitív vagy negatív erőt képviselő kígyókkal összefüggésben. A 21. dinasztia idején azonban jelentősen gazdagodik az ikonográfiái repertoár, ami az említett csoportokat alkotó figurák esetében hihetetlen sokszínűséget eredményez. A túlvilági istenalakok csoportjainak az addig többé-kevésbé homogén jellege megváltozik: a testük általában múmia formájú, ám a testeken elhelyezett