Czére Andrea szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 102-103. (Budapest, 2005)

ANNUAL REPORT 2005 - A 2005. ÉV - A fáraók után. A kopt művészet kincsei Egyiptomból

A FÁRAÓK UTAN. A KOPT MŰVÉSZET KINCSEI EGYIPTOMBÓL 2005. március 18.-május 18. Főkurátor: Török László. Kurátor: Nagy Árpád Miklós TÖRÖK LÁSZLÓ, A FÁRAÓK UTAN. A KOPT MŰVÉSZET KINCSEI EGYIPTOMBÓL. BUDAPEST 2005. MAGYAR. SZÖVEG. 247 OLDAL. 363 SZÍNES ILLUSZTRÁCIÓ, ISBN 963 9552 550 LÁSZLÓ TÖRÖK. AFTER THE PHARAOS: TREASURES OF COPTIC ART FROM EGYPTIAN COLLECTIONS. BUDAPEST 2005. ANGOL SZÖVEG. 278 OLDAL. 363 SZÍNES ILLUSZTRÁCIÓ. ISBN 963 9552 56 9 A hieroglifikus írás megfejtésével, a 19. és 20. század régészeti felfedezéseivel, a nagy múzeumi gyűjtemények létrejöttével a faraonikus Egyiptom a világ egyetemes kultúrájának szerves részévé vált. Ujabb és újabb régészeti leletek tartják a világ napilapjainak címoldalán a fáraók Egyiptomát, s nincsen olyan év, hogy egy monumentális utazó kiállítás ne hódítana meg újabb tízezreket az ókori egyiptomi művészet számára. Más a helyzet Egyiptomnak a Nagy Sándor egyiptomi hódítását (Kr. e. 332) követő évszázadokból, a Ptolemaioszok (Kr. e. 3 32-3 30) és a római/bizánci császárság uralmának (Kr. e. 30-Kr. u. 639/646) korából származó, majd az arab hódítást (Kr. u. 639/646) követő néhány évszázad keresztény (kopt) miliőben keletkezett művészetével. Az utóbbi évtizedekben ugyan néhány kiállítás felvillantott egy-egy figyelemre méltó képet abból a folyamatból, amelynek során a Kr. e. 4. - Kr. u. 7. század közötti időkben a klasszikus ókori művészet témái, formái, stílusa egyiptomi művészek keze nyomán sajátosan egyiptomi alakot öltött, s amelynek folyamán az egyiptomi késő antik és korai bizánci művészet - hagyományos nevén a kopt művészet - létrejött. Egészében véve azonban a kopt művészet társadalmi összefüggései, a művek időbeli helyzete ugyanúgy homályban maradt, mint viszonyuk az egykori Földközi-tengeri térség más egykorú művészeti régióinak alkotásaihoz. Ennek közvetlen oka az volt, hogy az ismert emlékanyag szinte teljes egészében tudományosan kontrollálatlan ásatásokból vagy a műkereskedelemből került múzeumokba és magángyűjteményekbe, így kora társadalmi és funkcionális kontextusa túlnyomórészt ismeretlen vagy hipotetikus maradt. Az 1960-as évek nagy nemzetközi kopt kiállításai (Essen, Párizs, Bécs, Zürich) ugyan felébresztették a közönség és a műkereskedelem