Czére Andrea szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 102-103. (Budapest, 2005)
Robert Tourniéres és a Plettenberg család
nyugodt öntudattal szegezi a nézőre. Pompás öltözetének részleteiben szerető gondossággal merül el a festő: a kabát szinte tapintható puhaságú kék bársonya, a vállra boruló, lágyan kunkorodó rizsporos hajfürtök, vagy a derékon a selymes tördelésű parancsnoki szalag megfestése virtuóz festői tudásról tanúskodik. A finom fény-árnyék hatások még emlékeztetnek a Gerard Dou-tól tanultakra, viszont a kompozíció már teljesen a nagy kortársak, Rigaud és Largillière által kialakított mintának felel meg: az arccal a néző felé forduló, profil beállítású alakhoz számos példát lehetne idézni mind Rigaud, mind Largillière, de Tourniéres műveiből is, így Charles de la Boische, Marquis de Beauharnais feltételezett képmását. 29 A gazdag enteriőrben elhelyezett alak ötlete azonban talán leginkább Gaspard Rigaud (1661-1705) 1701-ből származó Férfiképmásának kompozíciójára emlékeztet.' 0 Tourniéres a század utolsó éveiben, 1698-1699-ben dolgozott Hyacinthe Rigaud műhelyében. Jól ismerhette az ugyancsak ott dolgozó Gaspard-t, a mester fiatalabb fivérét és munkáit is, közöttük ezt vagy egy másik, ehhez hasonló típusú kompozíciót, ami később inspirálhatta. A kezek itt nem írószerszámot tartanak, hanem - mint oly sok Rigaud és Largillière festette hadvezérképmáson - sisakon nyugszanak, akárcsak képünkön. Nem kétséges, hogy a portré Plettenberg grófot pályája csúcsán, hatalma teljében ábrázolja, a VI. Károly császártól kapott Aranygyapjas-rend kitüntetésével. Mint fentebb említettük, 1632 januárjában tartották azt a Birodalmi Gyűlést, amelyen a Pragmatica Sanctiót elfogadták, amiért Ferdinand Adolf a magas kitüntetésben részesült." Ez az esemény terminus post quemként értékelendő a kép készüléséhez, ami azt jelenti, hogy a hátoldalon szereplő dátum téves, vagy elírás. A festmény a legkorábban 1732-ben vagy 1733-ban készülhetett; később nem valószínű, mert Plettenberg az utóbbi év szeptemberétől rázúduló szerencsétlenségek és gondok közepette aligha foglalkozhatott újabb portré megrendelésével. S hogy miért nem említik a képet Nordkirchenben? Feltehetően elajándékozták, valószínűleg A család képmásáról 1729-ben készíttetett, igen kvalitásos és jól sikerült másolattal együtt. Mint ahogy Mummenhoff nem tud Joseph Viviennek (1657-1734) a grófról festett, talán mind között a legerőteljesebb ovális mellképéről sem (Münster, Westfälisches Landesmuseum für Kunst und Kulturgeschichte), amely a Kölni Választófejedelemség Mihály-rendjével ábrázolja páncélba öltözött modelljét 1721-1722 körül, s amely a Tournieres-műhöz hasonlóan szintén nem maradt Nordkirchenben. 32 Ahogy Plettenberg gróf pályája csúcsán jelenik meg a budapesti portrén, úgy Tourniéres művészetét is képességei teljességében képviseli mindkét budapesti vászon.
